„Skóciának érdeke megtartani a fontot a függetlenség kikiáltása után. Ez az Egyesült Királyság többi részének is előnyös lenne, hogy megtartson egy fontos kereskedelmi partnert, mivelhogy Skócia (…) az Egyesült Királyság egyik legfontosabb kereskedelmi partnere marad.” A jelentés szerint Skócia jelenleg a brit GDP „csaknem 10 százalékát” termeli.
„Skócia gazdasága elég erős, és eléggé egy ütemre jár az Egyesült Királyságéval ahhoz, hogy más valutára ne legyen szükség” – írták a jelentés szerzői.
Az Angus Reid Public Opinion február eleji reprezentatív felmérése szerint ha most lenne a népszavazás, a skótok 32 százaléka támogatná a függetlenséget, és 47 százalékuk az Egyesült Királyságban való maradásra szavazna (a többiek válasza egyelőre a „nem tudom” volt).
Anglia és Skócia 1707-ben egyesült „egy királyságba Nagy-Britannia néven” az akkori okirat szerint. Az utolsó, 1927-es módosítás óta az ország neve Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, amelynek Anglián kívüli alkotórészei – Skócia, Wales és Észak-Írország – az 1990-es évek óta növekvő autonómiát szereztek. Skóciában az 1997-es népszavazás után 1999-ben alakult meg a helyi parlament és a skót autonóm kormány.
