Schulz üzent Londonnak, Cameron fenyegetőzik
Martin Schulz a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lapnak kijelentette: az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az EU egyik legnagyobb sikere. „Ez alapelv és ugyanúgy nem képezi újratárgyalás alapját, mint ahogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve sem újratárgyalható” – fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke.
Schulz hangsúlyozta, hogy egy ilyen jellegű szerződésmódosításhoz az összes tagország egyhangú támogatása és ratifikálása lenne szükséges, és az Európai Parlamentben is el kellene fogadtatni, itt azonban e kezdeményezés szinte biztosan elbukna.
Soha nem menne át az EP-n a javaslat
Az EP egyik alelnöke, a brit Liberális Demokratákat képviselő Edward McMillan-Scott szintén azt mondta a The Observernek, hogy a szabad mozgás alapelvének módosítása „soha nem menne át” az EU miniszteri tanácsán, sem az Európai Parlamenten. Ha a globalizálódó világban az EU felülvizsgálná a nyitott piacok és a nyitott határok alapelvét, azzal saját magának okozna károkat – tette hozzá a brit politikus.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció és személyesen David Cameron miniszterelnök az utóbbi hetekben – különösen a román és a bolgár munkavállalókkal szembeni átmeneti korlátozások január 1-jei lejárta előtt és azóta is – folyamatosan hangoztatja London igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozására.
London bekeményít
Cameron a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű „népvándorlással”, amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az EU-n belüli munkaerő-áramlás szabályozásának átalakítása.
A brit kormányfő szerint ez „teljes mértékben elérhető”, tekintettel arra, hogy az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntésre van szükség az EU-tagok részéről a bővítés feltételeiről. Cameron nem mondta ki a „vétó” szót, de kijelentette: az egyhangú döntés követelménye révén Nagy-Britanniának lehetősége lesz a jövőbeni EU-bővítési döntések során arra, hogy az új tagok felvétele fejében a jelenleginél „keményebb, robusztusabb” szabályozáshoz ragaszkodjék.
Sorra jönnek a szigorítások
A brit kormány annak idején évi 5-13 ezer keleti EU-munkavállaló nagy-britanniai betelepülésével számolt, ám a 2004-es bővítés után voltak olyan évek, amikor 200 ezernél többen érkeztek Kelet-Európából.
A brit kormány sorra jelenti be a külföldi EU-munkavállalókra vonatkozó szigorítási terveket, amelyek közül több az év első napján életbe is lépett. A uniós országokból érkezők például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában immár nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegű támogatást.
London az EU-bevándorlókra vonatkozó szigorítási intézkedések miatt az utóbbi hetekben komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal is, akinek többszöri bíráló nyilatkozatait éles ellenkritikával fogadták brit politikusok.