„Hogyan is lehetnénk (nagyhatalom) Hitler és Auschwitz után?” – mondta a konzervatív CDU egyik legbefolyásosabb politikusaként számon tartott miniszter a Handelsblatt című üzleti lapnak. A történelemnek „hosszan tartó hatása van” – tette hozzá, kiemelve, hogy Németország nem csupán nem törekszik nagyhatalmi szerepre, de „még csak nem is irigyli Franciaországot és Nagy-Britanniát a hatalmáért”.
Ez a hozzáállás megfigyelhető a Maliban indított intervencióval összefüggésben, korábban pedig a líbiai polgárháború során, „és egy kicsit Szíriában is” látható Schäuble szerint. „Nem hárítjuk el a felelősségvállalást, de másmilyen a viszonyunk a katonai erőhöz”, mint a franciáknak vagy a briteknek – fejtette ki a német pénzügyminiszter.
Németország két Transall típusú katonai szállító repülőgéppel vesz részt a mali hadműveletekben. Vezető politikusok nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy Berlin hamarosan növeli az akcióhoz nyújtott támogatást, de harcoló egységeket nem küldenek Maliba. Ezt a választók sem támogatják, egy vasárnap megjelent felmérés szerint a lakosság 59 százaléka ellenzi, hogy német csapatokat vessenek be a nyugat-afrikai országban.
Németország mindenekelőtt az akció finanszírozásából vállalhat nagyobb részt. A január végére Addisz-Abebába szervezett adományozó konferencián Németország „a felelőssége tudatában” jár el majd – írta Guido Westerwelle külügyminiszter a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt vendégkommentárban, hangsúlyozva, hogy „nem hagyhatjuk cserben Afrikát”, mert akkor „Afrika problémái a mi problémáink lesznek”.
