A KSH jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak éppen úgy, mint májusban, átlagosan 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Balatoni András kifejtette: ősszel bázishatásoknak köszönhetően pozitív lehet az árindex, a tavalyi év második felében ugyanis olyan árcsökkenés volt, ami miatt – azonos időszakot vizsgálva – idén mintegy 1 százalék körülre emelkedhet az infláció.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Megjegyezte, hogy a globális környezet kedvezően alakul, visszafogott ütemben emelkednek a fogyasztói árak. A labdarúgó EB-hez hasonlóan az olimpia esetében is előfordulhat, hogy a vállalatok átmenetileg csökkentik termékeik árát, azonban hangsúlyozta, hogy jegybanki szempontból ezek az egyszeri megingások nem jelentősek.
Arra a kérdésre, hogy az infláció változása miként hathat a jegybanki alapkamatra, a szakértő úgy válaszolt: a monetáris tanács álláspontja szerint a jelenlegi kamatkondíciók tartós fenntartása szükséges a jegybanki 3 százalékos inflációs cél eléréséhez, amely az MNB legfrissebb előrejelzése szerint 2018 első felére teljesülhet.
Egyáltalán nincs nyomás
Továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban, így az év egészében átlagosan 0,6-0,7 százalékos áremelkedés lehet – közölték kommentárjaikban pénzügyi elemzők azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette jelentését -, ezzel együtt a monetáris politikai kilátások változására sem számítanak, az alapkamat tartósan alacsony maradhat.
