Már ma 1,5 milliárd eurónyira becsülik a világ sportturizmusa által generált bevételeket, amelyek az előrejelzések szerint néhány éven belül akár 6 milliárd euróra is nőhetnek. A labdarúgás mellett elsősorban a jelentős nemzetközi versenyek a sportturizmus fő mozgatórugói, mely utóbbiak révén Budapest is rengeteget profitálhat ebből a szegmensből.
Ma már számtalan utazási iroda, ügynökség és szervező foglalkozik a sportturizmus kiszolgálásával. Alapvetően két fő, egymástól eltérő mechanizmusú és bonyolultságú sportturisztikai ágazatról beszélhetünk: az egyik a sportolók, résztvevők, versenyzők és edzőtáborok, a másik pedig a szurkolók, érdeklődők (valamint a családtagok) kiszolgálását célozza. A BDO alábbi elemzése ez utóbbi ággal foglalkozik.
Robbanás előtt a piac
A sportturizmus jelenleg mintegy 1,5 milliárd eurós turisztikai szegmens, és a Technavio londoni székhelyű piackutató cég előrejelzése szerint ez az összeg 2021-re a négyszeresére is emelkedhet. A sportturizmus leginkább reflektorfényben lévő és legtöbb nézőt – ezáltal pedig a legtöbb utazót – megmozgató szektora a labdarúgás. A Russian Tourism Agency becslése szerint a nyári oroszországi focivébén közel 5 millió turista (ebből közel 3 millió orosz állampolgár) mozgott az országban, rövidebb-hosszabb ideig a mérkőzés színhelyén maradva. Ennek az 5 millió látogatónak ugyanakkor mintegy fele Moszkvában fordult meg, mivel a legtöbb mérkőzést ott rendezték.
A focin belül a világbajnokságokéhoz hasonló reflektorfényben vannak az Európa bajnokságok, mellettük éven belül jelentős érdeklődést és mozgást produkálnak a jelentős nemzeti bajnokságok (olasz, német, angol, spanyol) és a Bajnokok Ligája meccsei is.
Cardiffban a 2017-es Bajnokok Ligája döntője több mint 300 ezer turistát vonzott a városba: csak a döntő és az aköré szervezett események 53 millió euró bevételt hoztak a városnak (melynek 22-százaléka a város éttermeiben és bárjaiban, 7 százaléka pedig a múzeumokban csapódott le). Kijevben ez év nyarán ez az összeg jóval kevesebb volt – „csupán” mintegy 70. ezer turista érkezett, de az előzetes számok alapján a látogatók mindegyike körülbelül 150 eurót költött a szállás és belépőjegyen felül, ami szintén 10 millió euró feletti összeget tesz ki.
A sportturista csaknem másfélszer annyit költ
Az akár egymillió turistát is megmozgató Bajnokok Ligája mellett vannak erős brandek, amelyek önmagukban is jelentős értékkel bírnak. Az FC Barcelonánál például a SportsEvents elemzőiroda szerint mérkőzésenként 10 ezer körüli az olyan nézők száma, akik turistaprogrammal kötik össze a meccsnézést. De ilyen brand Cristiano Ronaldo saját maga is, aki Olaszországba igazolásával minden egyes potenciális mérkőzésen minimum 25 százalékos áremelkedést idézett elő (és borítékolható, hogy miatta jelentős belföldi- és külföldi turistaforgalom is megindul a Juventus meccseire).
A Premier League-et tekintve Angliában az összesített látogatószám évente szintén az egymilliót közelíti: a manchesteri Old Trafford például évente 100 ezer sportturistának, míg a liverpooli Anfield körülbelül 90 ezer ilyen látogatónak ad élményt. Az angliai becslések szerint míg a „normál” turista költése 800 euró körül mozog, a sportturisták esetében ez a szám 43 százalékkal magasabb, eléri az 1 150 eurót.
Budapest is sokat profitálhat a növekedésből
A csapatok mellett azok a városok profitálnak jelentős mértékben, amelyekben turisztikai potenciál is van, a meccslátogató ugyanis hajlandó összekötni a kellemeset a hasznossal. Egy ilyen piacban, ha hosszútávon képes kitermelni vonzó sportterméket (azaz erős, nemzetközi mezőnyben is jegyzett csapatot), Budapest is részesedéshez juthat és újabb, jelentős költési potenciállal rendelkező szegmenst célozhat meg.
