A kormány képviselői a napokban bejelentették, újabb rezsicsökkentés következik, mégpedig három lépcsőben. A gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken. Újabb fejlemény, hogy a rezsicsökkentésért felelős kormánypolitikus, Németh Szilárd a minap kijelentette, meg kell vizsgálni a további pénzügyi rezsicsökkentés lehetőségét. Ez jelentheti a felvehető százötvenezer forintos határ megemelését, illetve azt, hogy havonta ne kétszer, hanem több alkalommal lehessen hozzájutni a bankokban készpénzben a megfelelő összeghez.
Felértékelődnek a pluszforintok
Tény, a mai válságos, válság utáni világban felértékelődik minden egyes plusz forint, ami a családi kasszában marad. Számítások szerint a tavalyi ,,rezsiforradalom” a gázfogyasztásban mintegy húszezer forint, az áramfogyasztásban tizennyolcezer forint, a vízfogyasztásban és szemétszállítási díjakban is néhány ezer forintos megtakarítást jelentett egy-egy familiának. Ez pedig nem kevés, bármennyire is hajlamosak vagyunk időnként lebecsülni a havi két- háromezer forintos kiadáscsökkentést.
Az is kétségtelen, hogy a politika mindenkori fontos feladata az, hogy súlyozni tudjon a társadalmi problémák megoldásának kérdéseiben. Merthogy elosztani csak azt lehet, ami van, amit a társadalom megtermel. Ami a makroszférát illeti, úgy néz ki a dolog, hogy míg 2009-ben a költségvetés adó jellegű bevételei 8321,1 milliárd forintot tettek ki, addig ez az összeg 2013-ban 10.967,79 milliárd forint volt. A különbözet 2646,69 milliárd forintra rúgott.
Erősen nőttek a fogyasztási adók
A költségvetési adóbevételeknél szembetűnő a fogyasztási adók növekedésének mértéke. Ez 1216,1 milliárd forint. Ez több oldalról érkezett a költségvetésbe, s közismert, hogy az általános fogyasztási adó, a maga huszonhét százalékos mértékével világelső.
Ám a legfontosabb kérdés mégiscsak az: ki fizeti a révészt? A jelenlegi politika alapvetően a vállalatokkal, a bankokkal kívánja megfizettetni a rezsiforradalom költségeit. Ez az elmúlt időszakban sikerült is neki. Ők tehát azt mondják: fizessenek a vállaltok, kivált a multik, a bankok.
Ebből a szempontból a másik fontos kérdés azonban jelenleg az, hol vannak a határok? A minap jelentették be, hogy súlyos pénzügyi helyzetbe hozta a Fővárosi Vízműveket a külföldi befektetők részesedésének visszavásárlása, a rezsicsökkentés és más törvényi változások, ezért, ha a főváros nem ad egymilliárd forintot, a működési engedélyét is elveszítheti a vállalat. A bankok ügyében pedig maga az MNB elnöke közölte azt, hogy a Magyarországon működő bankok közül többnek is a kivonulására számít.
Rezsipontokban rendeznék a konfliktusokat
Mellesleg a bankok háborognak, ma már többé-kevésbé nyíltan megfogalmazzák, ők bezzeg áthárítják a megnövekedett költségeiket az ügyfeleikre. Ennek a folyamatnak pedig aligha sikerül majd ellenállnia a kormány által ösztönzött rezsipontoknak, amelyek majd arra lesznek hivatottnak, hogy az ország húsz helyén egyeztessenek a szolgáltatók és a fogyasztók között a vitás ügyekben.
Néhányan úgy fogalmaznak: rezsidémon költözött az emberek fejébe. Miközben a rezsidémon szorgalmasan falja az értékelésre képes agysejteket, változatlanul nyitva hagyja az alapkérdést: ki fizeti a révészt?
