A mérsékelt defláció önmagában még nem kellene, hogy káros legyen. A reálbérek emelése például ösztönözheti a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy többet költsenek. Ezen túlmenően hosszabb távban gondolkodva azt mondhatjuk, hogy a hiányzó, erőteljes infláció az elmúlt negyedévben egyáltalán nem hátráltatta Magyarország gazdasági növekedését.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A magyar gazdaság az első félév elején ugyan megtorpant az építőiparban tapasztalt visszaesés miatt, de az utóbbi két negyedév jelentős erősödést és pozitív gazdasági állapotot hozott. Azt, hogy a későbbiekben a defláció nem okozhat kockázatot, nem lehet kizárni, de pillanatnyilag nem jelent gazdasági veszélyt.
„Figyelembe véve a maginfláció alakulását, amely júliusban 1,3%-kal nőtt valamint a tartósan alacsony üzemanyagárakat, kijelenthetjük, hogy az infláció csak átmenetileg „hiányzik” a gazdaságból. Az elkövetkezendő téli hónapokban azt várjuk, hogy az árak lassan növekedésnek indulnak, és a következő év végén jelentősen felgyorsulnak” – vélekedik František Kovács, az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szilárd gazdasági növekedés
A KSH adatai szerint a magyar gazdaság a második negyedévben 1,1%-kal nőtt, éves szinten pedig 2,6%-kal. A részletes információk a növekedés struktúrájáról jelenleg még nem ismertek, de a KSH előzetesen jelezte, hogy a húzóágazatok a szolgáltatási szektor, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság voltak.
Miután az első negyedév számai némi csalódást okoztak, várható volt, hogy a második negyedévben erősebb gazdasági növekedés veszi kezdetét. Az elvárások nagyrészt teljesültek is, a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán van, és a környező kockázatok ellenére valószínűleg ott is marad.
Elkeserítő lehet azonban a tény, miszerint a 2016-ra kitűzött 3%-os célt feltehetően nem sikerül elérni.
