Nem használjuk ki az újrahasznosítás előnyeit
Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15 200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el.
Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka (körülbelül 6 315 tonna, 410 millió darab) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben 50 százaléka (7 585 tonna, 500 millió darab) a hulladéklerakók mélyén végzi, további 9 százalékát (1 300 tonna, 80 millió darab) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
Pedig végtelenszer újrahasznosítható! Lenne…
A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest.
Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és 60 nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk
A Returcom Nonprofit Kft. tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8 900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy 30 000 lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak.
A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650 ezer bicikli lenne gyártható.
Több megoldás is lehetséges
„Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
„Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön” – tette hozzá dr. Duma László.
Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk.
Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50 százalék, 2030-ra pedig 60 százalék lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét.
Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.
A hulladék új élete – amikor a szemét értékké válik
Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. A legnagyobb baj, hogy a szemétnek csak elenyésző részét gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!
