Nem csak a görögöknek kell
Az Európai Bizottság által kezdeményezett intézkedésnek az a lényege, hogy a problémás bankokkal kapcsolatos felelősséget elsősorban a részvényesek és a hitelezők viseljék és ne az adófizetők. A szabályozás kulcsfontosságú elve, hogy a válságkezelés költségeit a piaci szereplők befizetéseiből feltöltendő szanálást finanszírozó rendszereknek, így például szanálási alapoknak kell viselniük.
Az Európai Bizottság májusban Olaszországnak, Franciaországnak és még kilenc másik EU-országnak két hónapot adott arra, hogy életbe léptessék a bakok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet – BRRD -, ellenkező esetben kötelességszegési eljárást indítanak velük szemben.
A törvénytervezetet csütörtökig kell az athéni parlamentnek elfogadnia ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 82-86 milliárd eurós programról.
Többlet a bevételekben
A görög jegybank kedden ismertetett adatai szerint a májusi aktívum 407,2 millió euró volt. Áprilisban 955 millió euró, tavaly májusban 1,151 milliárd euró passzívumot jegyeztek fel.
Az idegenforgalmi bevétel 1,21 milliárd euró volt májusban, ami 17 százalék bővülés éves összevetésben.
Tavaly 1,66 milliárd euró, 2013-ban 1,09 milliárd euró volt a görög fizetési többlet.
