A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A szervezeteknek – legfeljebb a tagságuk tíz százalékáig – nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra.
Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállalt feladatokat.
A nyugdíjas szövetkezetek egyik kezdeményezője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta: az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol az elvégzendő feladatok egyenetlenül jelentkeznek.
Kósa Lajos arról is szólt, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.
Olvastad már? A nyugdíj az új utópia
Az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb adatai szerint a magyarok mintegy 58 százaléka azért nem tesz félre az időskori évekre, mert – az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt – egyáltalán nem számít rá, hogy megéli a nyugdíjas éveket.
