Gyenge Zsolt, Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke elmondta, az intézkedésnek akkor lehet kedvező hatása, ha a multinacionális sörgyártók számukra hátrányos kereskedelmi szerződései elleni fellépésben és célzott pályázati források megnyitásában is segítséget kapnak a kormánytól.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Egyrészt műszaki-technológiai fejlesztésekhez szeretnének ahhoz hasonló segítséget kapni, mint amilyet korábban a borászok és a pálinka előállítók kaptak. Ebből bővítenék, korszerűsítenék, az eddigi garázsműhelyekből ipari környezetbe telepítenék a termelő egységeket.
Hozzátette: a multinacionális sörgyártók piackorlátozó szerződései ellen is fel kell lépni, amelyek szerinte mind a magyar, mind az uniós jogszabályokkal szembemennek, és lehetetlenné teszik a kisüzemi főzdék termékeinek piacra jutását.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Rámutatott arra, hogy a kisüzemek hektoliterre vetítve több munkatársat foglalkoztatnak, mint egy multinacionális gyártó, átlagosan 10-16 embert foglalkoztatnak, így körülbelül ezer embernek ad munkát a 60-65 magyarországi főzde. A logisztikában további ötszázan dolgoznak körülbelül.
Az egyesület adatai szerint a magyarországi főzdék közel 300 különböző fajta sört állítanak elő. Tavaly 55 ezer hektolitert gyártottak, piaci részesedésük 1 százalék alatti. Magyarországon jelenleg 60-65 kisüzemi sörfőzde működik.
Változott a jövedéki törvény – erre kell figyelni
Szombaton hatályba lépett az új jövedéki törvény, amely a vállalkozások számára számos kedvező változással jár. Július 1-jétől magasabb lett a dohánytermékek jövedéki adója.
