A küszöbön álló skót népszavazás kapcsán napvilágot látott legújabb közvélemény-kutatás szerint a status quo támogatói 52 százalékon állnak, míg a függetlenedni akarók 48 százalékra estek vissza. Pár nappal ezelőtt, még éppen fordított volt a helyzet, akkor 51-49-re vezettek a függetlenség pártiak. Vajon miért érdekes a skót függetlenségi népszavazás a befektetők és a vállalatok számára?
Vészforgatókönyvekkel készülnek a bankok
Ha az „igen” győz, akkor a skót területeken székhellyel rendelkező vállalatok váratlanul akaratukon kívül „elhagyják az Európai Uniót”, annak minden adminisztratív, jogi, vám és szabályozási következményeivel együtt – mondta Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve: a legnagyobb vesztesek a pénzintézetek és ügyfeleik lehetnek, amelyek jelenleg a szigorú, de egyben nagyon biztonságos brit szabályozás alá tartoznak.
Királyi birtokok
Ha a függetlenségpártiak győznek a skót népszavazások, akkor a jelentős kiterjedésű és értékű skóciai királyi birtokok és a hozzájuk tartozó gazdálkodó egységek bevételeiről is egyezségre kell jutniuk Londonnal. A Korona összesen 6,6 milliárd font (2400 milliárd forint) értékű tulajdoni portfoliót kezel, s az adójogi kérdéseket a brit pénzügyminisztériummal kötött összetett megállapodás-láncolat szabályozza. Az uralkodó mostanáig minden évben hónapokat töltött a skóciai Balmoralban.
Gondoljunk bele azok aggodalmaiba – folytatta, akiknek pénze a döntés után egy külföld bank számláján áll rendelkezésre. Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds Bank már elkészítették a vészforgatókönyveket. Az első feladat, hogy megakadályozzák a bankrohamot és azt, hogy a megijedt betétesek tömeges tranzakciói megállítsák a netbanki szolgáltatásokat és még több ügyfelet késztessenek további lépésekre.
Ezután jöhet a befektetők megnyugtatása. Ennek céljából már most kihirdették, hogy minimum 2016 tavaszáig a skót eszközökre továbbra is vonatkozik az FSCS védelme, amely 85 ezer font erejéig biztosít kárpótlást. A háttérben zajlik majd a SWIFT és a hazai clearing rendszer átalakítása. Ezekkel együtt az esetleg bevezetendő új fizetőeszköz a jövőben nagy kihívások elé állítja a szektort és a banki programozó cégeket.
Költözik a pénzügyi szektor?
Skót gyökerekkel rendelkező vállalatok sora inthet búcsút Skóciának az elszakadás esetén – hívták fel a figyelmet a KBC elemzői. Olyan nagy múltú pénzügyi cégek tehetik át Londonba a székhelyüket, mint a Royal Bank of Scotland, vagy a Lloyds. Annál is inkább, mivel e két bankot a pénzügyi válság idején a brit kormány hatalmas költségvetési tőkeinjekciókkal mentette meg az összeomlástól. E befektetések nyomán a brit államnak az RBS-ben 80, a Lloyds-csoportban 24,9 százalékos részesedése van.
A fontot nem adják
Jó gondolatnak tűnt, hogy ha Skócia függetlenedik is, továbbra is névleges monetáris unióban maradjon Angliával. Ám ez az angoloknak egyáltalán nem tetszene, s az is kérdéses, hogy az Európai Unió befogad-e olyan országot, amelynek nincs saját pénze. A szétválás azt a problémát is felveti, hogy miként osztozzanak az államadósságon. Pontosabban, hogy mi legyen az államkötvényekkel. Könnyen leminősíthetik a brit állampapírokat.
Komoly érvágás lenne Skóciának, ha a meghatározó pénzügyi intézmények elhagynák a fővárost (Edinburgh), mert minden nyolcadik dolgozó a pénzügyi szektorban tevékenykedik. Az RBS 12 ezer, míg a Lloyds 16 ezer munkavállalóval rendelkezik Skóciában. Ráadásul a Deutsche Bank azzal számol, hogy a szakadás esetén Skócia mély recesszióba süllyed.
Olajtermelő ország lenne Skócia
Mégis mire alapozhatnák függetlenségüket a skótok? Mindenekelőtt az északi-tengeri brit lelőhelyekről felszínre hozott nyersolajra. Legalábbis az első időkben, mert iparági elemzők szerint az északi-tengeri mezők hozama gyorsan apadhat. Az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés csaknem másfél évtizede, 1999-ben tetőzött – abban az évben a brit szektor tizenkét havi nominális hozama megközelítette a 400 millió hordót -, és az északi-tengeri talapzatból kitermelhető nyersolaj mennyisége 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.
