Ha itthon fizetnek járulékot, de nem itt élnek – amellett, hogy szabálytalanságot követnek el –, csupán sürgősségi ellátásra lesznek jogosultak külföldön a magyar munkavállalók. Így az alapvizsgálatokra, szűrővizsgálatokra, vagy bármilyen orvosi ellátás igénybevételére kénytelenek hazautazni. A statisztikák azt mutatják, hogy mégis ez lehet a jellemző forgatókönyv, a Foglaljorovost.hu adatai szerint például a nagyobb iskolai szünetek idején és karácsony előtt kiugróan megnő a magánorvosi szolgáltatásokat igénybevevők száma Magyarországon.
Ha azt a lehetőséget választják, hogy átmenetileg sehol nem fizetnek járulékot, akkor azontúl, hogy nem kapnak ellátást, visszatértük után a NAV még 5 éven át visszamenőleg követelheti a be nem fizetett járulékokat.
Mi lehet a megoldás?
A legjobban természetesen azok járnak, akik a fogadó országban fizetnek társadalombiztosítást. Ehhez legális munkahely és olyan minőségű állami ellátás kell, ami minden tekintetben kiszolgálja az igényeket. Sajnos azonban egyre több országról mondható el, hogy a közegészségügy színvonala nem teljesen kielégítő, a magánorvosi szolgáltatások pedig Nyugat-Európában nagyon drágák. Például Nagy-Britanniában egy térdprotézis-műtét körülbelül 5 millió forintba kerül (11 500 font), egy csípőprotézis-műtét 3,5 – 5,2 millió forintba (8 200-12 000 font). Egy CT-vizsgálat ára 600 font, vagyis mintegy 250 ezer forint.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mindhárom esetben biztonságos megoldás lehet a magán egészségbiztosítás, ami az állandó lakhely hollététől függetlenül egész Európában kínál teljeskörű egészségügyi ellátást. Részben azért is jó megoldás a teljeskörű biztosítás, mert míg külföldön a magánszektorban nagyon magasak a fizetendő díjak egy-egy vizsgálatért, kezelésért, addig a biztosítás már havi 20-25 ezer forinttól elérhető.
Sokan hagyták el az országot
A legfrissebb adatok szerint körülbelül 600 ezer ember ment külföldre az elmúlt években, ebből 300 ezer magyar kivándorló él Nagy-Britanniában, 100 ezer Németországban, 50 ezer Ausztriában, míg a többiek egyéb, döntően európai országokban, illetve az Egyesült Államokban. Hivatalos adatok szerint 2012-ben 21 760, 2013-ban pedig 26 770 magyar állampolgár kért társadalombiztosítási számot Nagy-Britanniában. A többiek, ha például munkahelyi baleset éri őket vagy tartósan megbetegszenek, haza kell jöjjenek.
Hogyan, mennyit kell fizetni?
Ha valaki egy meghatározott időre külföldre megy, vagy már ott van, de még nincs állása, akkor a magyar szabályozás szerint itthon továbbra is fizetnie kell a társadalombiztosítást. A jogszabály kimondja azt is, ha valaki kitelepült, itthon már nem fizetheti a tb-t, a kiköltözés után 15 nappal ki kell jelentkeznie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből, és csak a fogadó országban fizetheti tovább a járulékokat. Aki viszont korábban kijelentkezett az OEP rendszeréből, de később mégis visszaköltözik, arra a továbbiakban Magyarországon is külföldiként tekintenek, így ha nem talál azonnal bejelentett munkát, egy évig a minimálbér 50 százalékát kell fizetnie az állami egészségügyi ellátásért, és csak az egy év letelte után fizetheti a szokásos havi 6660 forintot.
A külföldre távozók többsége még az indulás előtt ki szokta váltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, ami 36 hónapig érvényes az EU-n belül, ahol a magyar TB terhére lehet orvosi ellátást igénybe venni. Ez a lehetőség azonban hivatalosan csak a turisták számára jár, akik külföldre költöznek, azok számára érvényét veszti a kártya.
Itthon is lehet magánorvoshoz menni
Érdemes ugyanakkor a magán egészségbiztosításban gondolkodnia az itthon maradóknak is, hiszen a drámaian öregedő lakosságot lassan nem bírja ellátni az állami egészségügy.
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Beszédes adat, hogy a nagyobb magánszolgáltatók évről évre folyamatos – akár évi 15-20 százalékos – forgalomnövekedésről számolnak be Magyarországon. Már a középrétegek bizalma is megingott: a nagyvárosi középosztálybeliek 59%-a is magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége – publikálta a Szinapszis Kft. idén tavasszal.
A GKI Gazdaságkutató által készített 2014-es reprezentatív felmérés szerint pedig a 18 és 60 év közöttieknek csupán a negyede elégedett az állami egészségüggyel, ami a fő oka lehet, hogy a megkérdezettek mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért a társadalombiztosító által finanszírozott helyett.
Sokat betegeskedünk
Az átlagos táppénzes időtartam a magyar munkavállalók körében 24 nap, azaz az a 825 000 ember, aki 2013-ban betegszabadságra ment évi 12 hónapból 1 hónapot töltött betegszabadságon. Magyarországon a megbetegedések aránya az EU átlag duplája. A társadalom öregszik, 2020-ra a magyar lakosság 50%-a lesz 60 év feletti. És bár a modern orvosi technológia beruházási igénye egyre nő, a magyar kormány által egészségügyre fordított egy főre jutó kiadása harmada a németországinak.
„Aki nálunk szerződést köt, 190 ország 200 000 orvosánál vehet igénybe egészségügyi ellátást. Ráadásul ügyfeleink itthon köthetik meg a szerződést, és az ügyintézés nyelve is magyar, bármelyik országban kerül is sor az orvosi ellátásra” – mondta el Kovács András, a MediHelp üzletfejlesztési igazgatója.
A Magyarországon a publikált piaci becslések szerint az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások elérik a 30-50 milliárd forintot. A hazai betegségbiztosítási piac bevétele 2014 a MABISZ adatai szerint 7,6 milliárd forintot tett ki és 30 ezer szerződést tartottak nyilván.
