Kizárták a szakértői véleményt
A főügyészség ezt arra reagálva közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék kedden hozott végzésében kizárta az egyik szakértői véleményt a Quaestor-ügyben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben zárta ki a Quaestor-ügyből a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként részt vevő adó-, járulék- és könyvszakértőt, aki egy másik igazságügyi szakértővel csaknem 50 kötet terjedelmű együttes szakértői véleményt készített.
A tárgyaláson azonban felmerült, hogy az egyik szakértő a Kvantál Zrt.-vel, a büntetőeljárásban sértetti pozícióban lévő Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolójával kapcsolatban áll. A törvényszék a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a szakértő könyvvizsgálóként 2011. december 1-je óta valóban megbízásos jogviszonyban áll a felszámoló társasággal. A bíróság a Quaestor Pénzügyi Zrt. mint sértett és a szakértő között a szakértői vélemény elkészítésének időpontjában, valamint a jelenleg is fennálló jogviszony miatt a szakértőt a büntetőeljárásból kizárta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla január 24-én helybenhagyta, majd a keddi tárgyaláson a bíróság kizárta a bizonyítékok közül a szakvéleményt, amit a kizárt szakértő társával együtt készített.
Felhasználható vagy nem használható fel?
A főügyészség emlékeztetett azonban arra, hogy az ítélőtábla az egyik szakértő kizárásáról döntő jogerős végzésében iránymutatást adott a törvényszéknek arra, hogy a szakértői vélemény felhasználható.
A főügyészség idézte is az ítélőtábla végzését, amiben a törvényszék úgy fogalmazott: „A szakvélemény felhasználására vonatkozóan az elsőfokú bíróság csak ezt követően határoz, de ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az együttesen adott szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői, így az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti.”
„Az ítélőtábla véleményének figyelmen kívül hagyása a magyar joggyakorlat alapján akár egy későbbi hatályon kívül helyezést kimondó másodfokú döntést is eredményezhet” – hívta fel a figyelmet a főügyészség.
A csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
