A jobboldali CDU politikusa a Madsack német médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) adott interjúban, arra a kérdésre, vajon előfordulhat-e, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, parlamenten (Bundestag) kívüli párt Vlagyimir Putyin orosz államfő „ötödik hadoszlopa” lehet, azt mondta: ezt nem így látja, noha – mint fogalmazott – „nyilvánvalóan rendkívül intenzív kapcsolat van a jobboldal szélén elhelyezkedő egyes európai pártok és orosz szervezetek között”. Ugyanakkor „Németország erőteljes és szilárd demokrácia” – tette hozzá a kancellár.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Mint mondta, az orosz elnökkel rendszeresen folytatott megbeszélésein igyekszik „nyíltan és világosan” beszélni, Németország és Oroszország közös érdekeiről éppúgy, mint a „nézetkülönbségekről”. Angela Merkel kiemelte, hogy Oroszország súlyos válságot idézett elő az Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolásával és kelet-ukrajnai „katonai tevékenységével”, Európának pedig válaszolnia kellett a „békerend alapelveinek megsértésére”.
Hozzátette, hogy még nem teljesültek a moszkvai vezetés válságot okozó eljárása miatt kivetett uniós gazdasági büntetőintézkedések visszavonásának feltételei.
Hangsúlyozta: Francois Hollande francia államfővel együttműködve „teljes erővel” dolgozik Ukrajnával és Oroszországgal azért, hogy „az összes nehézség ellenére” végrehajtsák a válság politikai rendezéséről kötött minszki megállapodást. Továbbra is ez a megállapodás a „szankciók jövőjének fokmérője” – mondta a német kancellár.
