Arról nem is szólva, hogy láttunk már ilyet tavaly tavasszal. Rendesen megiramodott a svájci frank arra a tegnap délutáni pletykára, miszerint a svájci jegybank 1,25-re emelheti az EURCHF védvonalát, de a spekulánsok várakozására egyelőre még nem reagált a jegybank. Emlékezhetünk rá, hogy az SNB 2011 szeptember 6-án állította fel a máig érvényben lévő védvonalat az 1,2-es szintnél. A kurzus szerda délben kicsivel 1.23 fölött mozgott.
A vedd meg a pletykát, add el a hírt aforizma látszik ismét érvényre jutni – mondta Soós Róbert, az XTB vezető elemzője, hozzátáéve: Svájccal kapcsolatban ma az UBS fogyasztói bizalmi indexe látott napvilágot, mely az 1,25-ös értékével óvatosan felülmúlta a konszenzust, ráadásul 3 hónapja emelkedik töretlenül. Ami viszont aggaszthatja a svájci jegybankárokat az a fogyasztói árak emelkedésének hiánya, hasonlóan Japánhoz. A legutóbbi márciusi CPI olvasat 0,6 százalék lett, ami hét hónapos mélypontnak felelt meg, így a fő indok, amiért két évvel ezelőtt az SNB bevezette az 1,20-as EURCHF limitet, nevezetesen a deflációs félelem, még mindig ott lóg a levegőben.
Mint mondta, a további irány nagyban függ a spekulánsok szívósságán, hogy mennyire ragaszkodnak az 1,25-ös számhoz, de a felfelé irányt erősítheti az is, ha az euró az utóbbi hét gyengélkedését követően erőre kapna. Ehhez kellene némi fordulat a makrogazdasági mutatók eredményében, melyek Európában rendre csalódást keltettek és nagy valószínűség szerint kamatvágásra fogják ösztökélni az Európai Központi Bankot.
Még egy ilyen fordulat hiányában is kikényszerítheti, pusztán a befektetők biztonságkeresése, a svájci frank vételi hullámát. Ebben az esetben azok örülhetnek majd, akik meglovagolták a pletykát.
Más kérdés, hogy minden piacon vannak megrögzött shortosok. Nos, nekik is kínálhat játékot a mostani helyzet.
Annál is inkább, mert a svájci jegybank kitartó intervenciója nyomán 2012 tavaszán egyszer már népszerű volt a fenti, úgymond, long kereskedési ötlet. Aminek az alapjátéka a társait váró, tűzfalra labdát rugdosó unatkozó kisgyerek önmagát szórakoztató időtöltésére emlékeztetett. Miután az 1,2-es intervenciós gátnál a jegybank mindig beavatkozott, az árfolyam gumilabdaként pattant vissza a falról, s ezeket a pattanásokat sokan megjátszották. Sőt, a londoni befektetési házak, olyan spekulációkat közvetítettek akkoriban, hogy az árfolyamkorlátot „hamarosan” 1,35-re emeli a jegybank. Ehhez képest a kurzus akkor beszorult a meglehetősen szűk, 1,20-1,215 sávba. Mint utóbb kiderült, a jegybankárok kettős játékot űztek: ha erősödött a frank eurót vettek, ha gyengülni kezdett, akkor eladtak frank ellenében. Rendre kifogva a szelet a spekulánsok vitorláiból.
Most is lehet shortra játszani – vélekedett Soós Róbert, de észre kell venni, hogy ez lényegében a csúcs eltalálására irányuló „merész” játék, másrészt érdemes a stopokat is kitenni, mert ha mégis felemelik az árfolyamkorlátot, akkor hónapokra vagy akár évekre be lehet ragadni a pozícióba.
