Kína ellensége: a dalai láma
A találkozó a „szakadár erők” ösztönzését szolgálná – hangzott el a külügyminisztérium szóvivőjének sajtótájékoztatóján. Lu Kang úgy vélte, hogy rossz üzenetet hordozna a „Tibet függetlenségét támogatók és a szeparatista erők számára, egyúttal ártana a kölcsönös kínai-amerikai bizalomnak és együttműködésnek”.
A külügyi szóvivő hozzátette, hogy minden olyan kísérlet, amely hasznot kíván húzni a „tibeti ügyből”, vagy a stabilitás aláásására irányul, nem lesz sikeres. Emlékeztetett rá, hogy Peking szemében a dalai láma nem egyszerűen vallási személy, hanem egy „számkivetett politikai szereplő, aki régóta használja fel a vallást szakadár és Kína-ellenes cselekmények elkövetéséhez”.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Peking tehát „határozottan ellenzi” a találkozót és arra figyelmeztette Washingtont, hogy tartsa magát ígéretéhez, miszerint Tibetet Kína részének ismeri el, illetve tartózkodjon Tibet függetlenségének támogatásától.
Önkéntes száműzetésben
Az 1959-es tibeti felkelés elbukása óta az indiai Daramszalában önkéntes száműzetésben élő, 81. életévében járó dalai lámával az Obama előtt hivatalban lévő három előző amerikai elnök is találkozott, a legtöbbször George W. Bush. Kína ilyen alkalmakkor mindig tiltakozott, ahogyan azt teszi, amikor bármelyik állam vezetője egy asztalhoz ül a Nobel-békedíjas vallási vezetővel.
Obama azonban 2009-ben – közelgő kínai látogatására tekintettel – elhárította a találkozót a Washingtonba látogató dalai lámával. Amerikai elnök 1991 óta először döntött így.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Obamának a mostani a negyedik találkozója a dalai lámával, legutóbb 2014-ben váltottak szót a Fehér Ház térképszobájában. Peking akkor is a találkozó azonnali elhalasztására szólította fel Washingtont. Végül tiltakozásul az éjszaka közepén a kínai külügyminisztériumba rendelték az amerikai nagykövetséget vezető diplomatát.
A kínai kormány bírálja és elutasítja a dalai láma Tibetnek nagyobb autonómiát követelő, úgynevezett „középutas” elképzelését, mert úgy értékeli, hogy az egy „állam az államban” helyzet megteremtését szolgálja, hosszú távon pedig a függetlenedést célozza meg.
A kormány a tavaly kiadott tibeti fehér könyvben hivatkozott amerikai levéltári forrásokra, amelyek szerint a dalai láma már 1951 után kapcsolatba lépett az amerikai kormánnyal és az 1959-es fegyveres lázadás idején a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem csak ügynököket küldött a kimenekítésére, hanem gerillákat is kiképzett, továbbá légi úton nagy mennyiségű fegyvert is juttatott a vallási vezető harcosainak.
