A tagországokat az uniós intézményeknél képviselő nagykövetek hétfő késő estig tárgyaltak. A nagyon kemény vitában egymástól rendkívül eltérő álláspontok fogalmazódtak meg – mondták diplomaták a Die Weltnek.
Délután folytatják
Az egyeztetés kedden folytatódik. A belügyminiszterek ülése 14.30-kor kezdődik, és „addig minden erőnkkel törekszünk a megállapodásra” – hangsúlyozták a német lap forrásai.
A 28 tagállam képviselőinek arról kellene egyezségre jutniuk, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az alábbiakról folyik a vita
Három kérdésben nincs egyetértés. Az első arról szól, hogy a tagállamok miként „vásárolhatják” ki magukat az elosztási rendszerből, vagyis milyen esetekben zárkózhatnak el a menekültek befogadásától, és mennyit kell fizetniük ezért. A ZDF német országos köztelevízió szerint a megállapodás tervezetében az áll, hogy fejenként 6500 euró befizetésével lehetne mentességet szerezni a menekültek befogadása alól, de csak egy bizonyos időszakra, a formálódó elképzelés szerint legfeljebb hat hónapra.
A Die Welt értesülése szerint egyes tagországok nem akarják elfogadni, hogy más országok befizetések révén teljes mértékben mentesülhetnek a menekültek befogadása alól, és különösen Franciaország igyekszik olyan feltételeket elfogadtatni, amelyek csaknem lehetetlenné teszik ezt a megoldást.
Vita van arról is, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögországból, Olaszországból és Magyarországról telepítsenek át menekülteket, de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat.
Többeket vehetnek át
Felmerült, hogy a tervezettnél több embert telepítsenek át Görögországból és Olaszországból, de felmerült az is, hogy Magyarország helyett inkább Németországból, Svédországból, Ausztriából, Horvátországból vagy Szlovéniából vegyenek át menekülteket a társországok.
A harmadik fő vitapont az, hogy milyen döntéssel fogadják el a menekültek elosztásáról szóló megállapodást. A bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg szerint egy ennyire fajsúlyos politikai ügyben teljes egyetértéssel kellene dönteni. Ugyanakkor számos tagállam, köztük Németország hangsúlyozza, hogy az elosztást ellenző államok – köztük Magyarország és Lengyelország – miatt szükség esetén élni kell a minősített többséggel történő szavazás lehetőségével – írta a Die Welt.
Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.
Aggódik a főtitkár
Az együttérzés gyakorlására, a kötelezettségeikkel, valamint az ENSZ-alapokmány betűjével és szellemével összhangban álló közös álláspont elfogadására szólította fel az európai vezetőket hétfőn az ENSZ főtitkára.
Ban Ki Mun közleményében – amelyet az EU keddi miniszteri szintű tanácskozását és a szerdai csúcstalálkozóját megelőzően tett közzé – „rendkívüli aggodalmának” adott hangot a migránsok és menekültek európai helyzetének romlása miatt.
A világszervezet apparátusának első embere sürgette, hogy az európai államok tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, beleértve a menedékkérelemhez való jog és visszaküldésre vonatkozó tilalom tiszteletben tartását.
Tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat
Ban Ki Mun rámutatott, hogy növekvő aggodalommal követte az európai határok lezárását, valamint azt, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő befogadó kapacitások és hogy az illegális bevándorlókat és menedékkérőket egyre fokozottabb mértékben kriminalizálják.
Az ENSZ főtitkára szerint minden migránst „méltósággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával kell fogadni”. Emlékeztetett rá, hogy szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a növekvő migrációs mozgás és a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent.
