A PwC Cities of Opportunity felmérésének hetedik kiadása összehasonlító elemzést nyújt a világ 30 legnagyobb üzleti központjának társadalmi és gazdasági állapotáról. A felmérés tíz mérőszám, többek között a közlekedés és infrastruktúra, az üzleti környezet minősége, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a technológiai felkészültség és a költségek szempontjából vizsgálja a városokat.
Nem csak a gazdasági állapot fontos
A felmérés alapján készült tanulmányból az tűnik ki, hogy a városok sikere nem csak azon múlik, hogy gazdaságilag jól teljesítenek-e, hanem azon is, hogy rendelkeznek-e olyan társadalmi jellemzőkkel, mint a jó életminőség, az idősek jóléte, a lakhatási lehetőségek, illetve a katasztrófákra való felkészültség. E jellemzők és a legsikeresebb városok felmérés alapján elért helyezése között szoros összefüggés áll fenn.
Mivel az elemzésben használt módszerek és adatok főként az Egyesült Királyság az EU-ból történő kilépésére vonatkozó döntését megelőző két évet tükrözik, a Brexit nem befolyásolja London idei helyezését. A jelentés által széles körűen vizsgált területek részleteit tanulmányozva azonban már most kitűnnek mind a város nemzetközi viszonylatban felmutatott erősségei, mind pedig azok a területek, amelyeken a Brexit után versenytársakra számíthat, Európából, illetve a tengeren túlról.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
„A világ népességének több mint a fele a globális vagy regionális gazdaság motorjaiként működő városokban él. A jó életminőség ezekben a városokban nem luxus, hanem alapkövetelmény ahhoz, hogy a városok és a vállalkozások magukhoz tudják vonzani a tehetséges munkavállalókat, és meg tudják őket tartani – mondja Radványi László, a PwC városi és önkormányzati szektorért felelős cégtársa.
Szerinte azok a városok teljesítenek jól, amelyek minden mérőszám esetén a lakosaik hosszú távú életminőségét tartják szem előtt. A társadalmi, gazdasági és fizikai infrastruktúrának köszönhetően erősebb közösségek jönnek létre, és nő a város ellenálló képessége a kihívásokkal szemben.
A felmérés az üzleti és kereskedelmi élet, illetve a szellemi tőke és a kultúra legfontosabb központjainak átfogó vizsgálatával a városok előtt álló összetett gazdasági és politikai kihívásokra hívja fel a figyelmet.
Az élen nincs változás
London immár az egymást követő második felmérésben tartja magát az első helyen, miközben tovább növelte közvetlen riválisaival szembeni előnyét. A város a felmérés hat területén, a szellemi tőke és innováció, a technológiai felkészültség, a város mint a világra nyitott kapu, a demográfiai jellemzők és élhetőség, a gazdasági erő, valamint az üzleti környezet minősége kategóriákban végzett az első három hely valamelyikén.
Bármilyen hatással legyen is a Brexit Londonra, az egy hosszabb folyamat során, nem pedig egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Kérdéses többek között a tehetséges munkavállalók mobilitására és elvándorlására, a kereskedelemre, a befektetésekre és a szabályozásra gyakorolt hatás.
Új ezüstérmest köszönhetünk
Szingapúr, a tervezett fejlesztéseiről híres városállam a 2014-es felmérésben elért harmadik helyről a második helyre lépett elő. Azon kívül, hogy három mutatószám – a technológiai felkészültség, a közlekedés és infrastruktúra, valamint az üzleti környezet minősége – terén első helyezést ért el, a város az adózás szempontjából is jól teljesít. A teljes társasági adókulcs, a személyijövedelemadó-kulcs és az adóhatékonyság elemzése azt mutatja, hogy összességében Szingapúrban, Dubaiban és Hongkongban a legalacsonyabbak az adókulcsok és legmagasabb a hatékonyság.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Toronto lett a felmérés harmadik helyezettje, tízből hét területen áll az első tíz helyezett között, és különösen jól teljesít a városi lakosok mindennapi igényeit és problémáit vizsgáló kategóriákban. A város második helyet szerzett az egészség, biztonság és védelem, szintén második helyet a költségek, és (Szöullal holtversenyben) harmadik helyet a fenntarthatóság és természeti környezet terén.
Akik lemaradtak a dobogóról
Párizs a gazdasági nehézségek évtizede és a közelmúltbeli terrortámadások ellenére a 2014-ben elért hatodik helyről a negyedik helyre ugrott összesítésben. Párizs minden kategóriában jó teljesítményt mutat: ez az egyedüli város, amely tízből kilenc mutatószám esetében végzett az első tíz helyezett között.
A város a demográfiai jellemzők és az élhetőség terén összesítésben visszaszerezte első helyét, melyen New Yorkkal osztozik. Párizs a város mint a világra nyitott kapu kategóriában is a második helyre tornázta vissza magát, miután 2014-ben csak a hetedik helyet tudta megszerezni.
Amszterdam az idén első ízben vett részt a felmérésben és az ötödik helyen végzett. A város három területen (szellemi tőke és innováció, technológiai felkészültség, fenntarthatóság és természeti környezet) végzett az első öt helyezett között. További négy mérőszám (a város mint a világra nyitott kapu, egészség, biztonság és védelem, demográfiai jellemzők és élhetőség, gazdasági erő) terén pedig az első tíz helyezett közé került, felvéve a versenyt a hagyományosan jól teljesítő városokkal.
Metropoliszok a lista további tagjai. Ismerje meg őket a következő oldalon.
Sokat rontott New York
A hatodik helyezett New York továbbra is a világvárosok elitjébe tartozik, de visszaesett a 2014-es felmérésben elért második helyről, illetve az azt megelőző felmérésekben több ízben elért első helyről. A város alacsonyabb helyezést ért el több, az idei felmérésben újonnan szereplő kategóriában és elmaradt más városok mögött a már korábban is alkalmazott mutatószámok terén. Jelentős mértékben fejlődnie kell a fenntarthatóság és természeti környezet, az egészség, biztonság és védelem (mindkét kategóriában 16. helyezés), valamint a költségek (25. helyezés) terén.
Ezzel szemben (Párizzsal holtversenyben) első helyen végzett a demográfiai jellemzők és élhetőség, második helyen a gazdasági erő, és (Amszterdammal holtversenyben) harmadik helyen a technológiai felkészültség terén.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Stockholm a hetedik helyezett különösen jól teljesít a fenntarthatóság és természeti környezet, valamint a közlekedés és infrastruktúra kategóriákban (az előbbiben Sydney-vel holtversenyben első helyen, az utóbbiban harmadik helyen végzett). A város ezen kívül két új mérőszám, az idősek jóléte és a vízhez köthető üzleti kockázat területén maga mögé utasította a többi várost.
Peking, amely tartja az összesítésben elért 19. helyét, a város mint a világra nyitott kapu (3. helyezés) és a gazdasági erő (3. helyezés) kategóriákban teljesített kiemelkedően.
Érdekesen alakultak a rangsorok
Nyolc különböző város végzett legalább egy mérőszámban első helyen. Az egyikük, Johannesburg, minden várost leköröz a költségek szempontjából mért versenyképesség terén, de az összesítésben nem szerepel az első tíz helyezett között.
Új kockázatokra kell felkészülni
Kockázattűrő képességre eddig is szükség volt, de a katasztrófáknak való kitettség az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt, és a városok növekvő kockázatokkal néznek szembe az időjárási szélsőségek, a terrorizmus, a nukleáris balesetek és az emberi tényezők okozta egyéb veszélyek, valamint a betegségek kapcsán.
Az idei felmérés eredményei alapján a veszélyeknek leginkább kitett városok bizonyulhatnak a legellenállóbbaknak. A kockázati kitettségben – és a kockázat kezelésére való képességben is – Tokió vezeti a listát, amely magasan a többi város fölött áll a katasztrófákra való felkészültséget illetően. Amszterdam a katasztrófáknak való kitettségben a második, felkészültségben azonban csupán az ötödik helyen áll.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A Cities of Opportunities felmérés eredményei alapján London, Párizs, Szingapúr és New York rendre az első tíz helyezett között szerepel, ami azt mutatja, hogy a sikerük kulcsa nem egyedül a gazdaság területén keresendő. A jó életminőség alapvető szerepet játszik abban, hogy ezek a városok magukhoz tudják vonzani és meg tudják tartani a számukra fontos, világszinten mobilis tehetséges munkavállalókat. A városok tartós versenyképességének hátterében a várost építő vállalkozások, döntéshozók és városlakók folyamatos együttműködése áll.
Nyitottság az együttműködésre
„Tapasztalatunk szerint kiemelten fontos, hogy egy település mennyire tud együttműködni érintettjeivel. Egy hatékony, okos város folyamatos párbeszédet folytat az ott lakó emberekkel, az ott működő vállalkozásokkal, odafigyel az ott élők igényeire, teret enged az ötleteiknek, gondolkodó közösséget gerjeszt – hangsúlyozza Radványi László.
Hozzátette, hogy lakosságot, a vállalkozói szférát nemcsak monetáris szempontból tekinti forrásnak, hanem valóban bevonja őket a település jövőjéről való gondolkodásba, annak megvalósításába, illetve a város üzemeltetésébe is.
Emelett a befektetési helyszínek közül ma már globális, de legalábbis regionális szinten válogató tőke a potenciális helyszínek közül szemezgetve fontos szempontként értékeli, hogy egy adott lokáció milyen mértékben nyitott, képes alkalmazkodni a vállalkozói réteg igényeihez. Ugyanez igaz a lakosságra is, amely a munkalehetőség mellett élhetőségi szempontból is keresi a megfelelő lokációt.
