Fél milliárdnyi megtakarítás
Kalocsai László tájékoztatása szerint a közösségi beszerzési rendszer a hegyközségi tagok mindennapi munkájához elengedhetetlen. A beszerzői közösség filozófiája, hogy a szőlészek a megrendelt áru mennyiségétől függetlenül egyforma, a jelenlegi piaci áraknál jelentősen kedvezőbb árú termékekhez jussanak – fejtette ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Hozzátette: februártól már lehetőség nyílik arra, hogy a borvidék által használt borospalackok nagy részét ilyen módon szerezzék be, az év során pedig más termékekhez is – növényvédő szerek, csomagolóanyagok, dugók, kapszulák – hasonló feltételekkel juthatnak a gazdák.
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának számítása szerint a programnak köszönhetően mintegy fél milliárd forintnyi megtakarítás érhető el. Kalocsai László elmondta azt is, hogy a Magyarországon egyedülállónak számító összefogáshoz infrastrukturális hátteret ad a Bodrogkisfaludra tervezett, kormányzati támogatással létrehozandó Tokaji Borvidék Beszerzői Közösségi Logisztikai Központ.
Végveszélyben az észak-balatoni szőlők
A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon.
Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai. Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe „nem nagyon kerül szőlő”.
A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.
