Meglepetés lett belőle
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy jókora meglepetést okozott, hogy az elemzők és a bank által várt 0,3 százalék helyett 0,7 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt májusban, ami az áprilisi mínusz 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelte az infláció 12-havi ütemét. A szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sincsen szó komoly inflációs nyomásról – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint bár egy kicsit magasabb lehet az infláció pályája az év hátralévő részében a korábban becsültnél, úgy látja, hogy leghamarabb szeptemberben kerülhet 1 százalék fölé az infláció 12-havi mértéke, hogy aztán bázishatások által segítve decemberre már biztosan 2 százalék fölé ugorjon majd.
Éves átlagban idén 0,5 százalék körüli lehet az infláció mértéke, de a maginflációban nem számít érdemi gyorsulásra. A jegybank júniusban még biztosan tovább csökkenti az alapkamatot, onnan pedig a saját új inflációs előrejelzéseinek figyelembe vételével dönthet esetleges további csökkentésről. A Takarékbank egyelőre továbbra is 1,50 százalékon várja a kamatvágási ciklus alját.
Az olajár rángatja a szálakat
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kommentárjukban szintén azt emelték ki, hogy tavaly augusztus óta először májusban újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Hozzátették: érdemes azt is kiemelni, hogy a maginflációs mutató – amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását – csupán egytized százalékponttal gyorsult 1,3 százalékra májusban, ami jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta. Véleményük szerint amennyiben az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az inflációs mutató a pozitív tartományban maradhat, és év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt.
Az Erste elemzői az év egészére 0,3 százalékos átlagos inflációt várnak. Mint írták, a vártnál gyorsabb inflációs érték várhatóan nem fogja befolyásolni a monetáris tanács döntéseit, így, az Erste Bank szerint reális az esélye annak, hogy a jegybank folytatja a lazítási ciklust, és július végén akár 1,5 százalék alá csökkenhet az alapkamat.
Nem is akkora meglepetés
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár a 0,5 százalékos éves infláció meglepő, arra azért számítani lehetett, hogy az utóbbi hónapokban látott negatív értékek után a pozitív tartományba lendül az árindex. Az elemző 0,3 százalékos inflációt várt májusra.
Németh Dávid elmondta, hogy a jelenlegi kilátások alapján decemberben a 12 hónapra visszatekintő infláció megközelítheti a 3 százalékos szintet, az éves átlagos infláció pedig 0,5 százalék felett lehet. Véleménye szerint bár a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció 2017-ben éri el a kitűzött 3 százalékos célt, de már 2016-ban 3 százalékra gyorsulhat az infláció.
Így látják a jegybankban
Az infláció májusi emelkedését a szabályozott árak tavalyi számottevő csökkenése, a rezsicsökkentés bázisba kerülése okozta – állapította meg a KSH májusi inflációs jelentése után az inflációs alapmutatókról közölt keddi elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok drágulását is az infláció gyorsulásnak okai között sorolta fel.
Az éves infláció 0,8 százalékponttal a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett az előző havihoz képest. A maginfláció enyhe gyorsulásával ellentétben az inflációs alapmutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója változatlan maradt, az előző havi 1,2 százalékon állapodott meg májusban is. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző mutató az április 1,9 százalékról 2,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedett májusban.
Az iparcikkek – a tartós és a nem-tartós iparcikkek – árai enyhén emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek. A termékkörön belül a máshova fel nem sorolt pénzügyi szolgáltatások árai csökkentek, ezt leszámítva általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek.
A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest – állapította meg az MNB.
