A kormányfő úgy fogalmazott: a bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Azt is kijelentette, hogy abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában.
„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” – szögezte le.
A miniszterelnök azt mondta, nyilvánvaló, hogy vannak országok és Magyarország is ezek közé tartozik, amelyek eddig is azt gondolták a bevándorlásról, hogy az rossz dolog. Hangsúlyozta, hogy a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek „meg kell adni, ami jár, mármint menedéket”, de a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára nem tudunk ilyen menedéket nyújtani.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon az európai állapotokhoz képest csekély számban élnek „tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező emberek”, de ők megtalálták a számításukat és általában beilleszkedtek. Szavai szerint eddig azok érkeztek hozzánk, akik képesek önálló egzisztenciát fenntartani, dolgozni akarnak, képzettségük is van és valóban keresik a helyüket a magyar társadalomban, munkás emberként, dolgozó vállalkozóként.
A most velünk együtt élő kisebbségekkel nincsen probléma és a számuk sem növekszik úgy, hogy „az fejfájást okozzon” – jelentette ki.
„Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország” – szögezte le.
Hozzátette: „nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.
A franciák összefognak, ha baj van
A Párizsban tartott vasárnapi megemlékezésről azt mondta, megemeli a kalapját a franciák demokratikus életösztönei előtt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, Franciaország arról híres, hogy ott zajlanak a legélesebb politikai viták, ott szoktak a legélesebben fogalmazni a szemben álló felek. Ezzel szemben viszont úgy látszik, hogy amikor baj van, akkor a franciák értik, hogy van olyan, hogy nemzeti egység, van olyan, hogy feltétlen szolidaritás, feltétlen összetartás, az erők feltétel nélkül egyesítése. Akkor összejönnek, kiállnak, erőt mutatnak és megvédik a francia demokráciát – tette hozzá.
Milliók vonultak utcára Franciaországban
Több mint 2,5 millióan vonultak utcára Franciaországban vasárnap a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulásokon.
Párizsban „a tüntetők az eredetileg kijelölt útvonalaknál jóval szélesebb területen vonultak, ezért képtelenség megszámolni őket” – közölte a franca belügyminisztérium.
Korábban a szervezők másfél millióra becsülték a fővárosban a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen résztvevők számát, s a vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek.
A párizsi République (Köztársaság) téren a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál fiatalok és idősek, gyerekek és szüleik, franciák és külföldiek, muzulmánok és zsidók együtt adóztak az áldozatok emléke előtt.
A térről több útvonalon is elindultak az emberek a Nation (Nemzet) tér felé „Charlie vagyok, zsidó vagyok, rendőr vagyok” feliratú táblákat tartva a magasba. Volt aki „Muzulmán vagyok, de nem terrorista”, „Charlie Akbar” (Charlie a legnagyobb), „Francia vagyok és nem félek”, „A tinta folyjon, ne a vér!”, „A szólásszabadságnak nincs vallása” felirattal érkezett, sokan a francia nemzeti zászlót lengették.
A nyugodtan hömpölygő, jó hangulatban megemlékező tömeg rendszeresen a Charlie szót skandálta, és többször spontán módon elénekelte a Marseillaise-t, a francia himnuszt.
Az emberek beszélgettek egymással, mosolyogtak, a tüntetést biztosító rohamrendőrök láttán pedig tapsviharban törtek ki és azt kiabálták, hogy „köszönjük”, amiért péntek este a három napig tartó franciaországi terrorcselekmény-sorozat után a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a Charlie Hebdo merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.
„Még soha nem voltam tüntetésen” – mondták sokan az újságírók kérdésére, hogy miért jöttek el.
A 47 éves Pierre fontosnak tartotta a sajtószabadság iránti ragaszkodását és a szolidaritást kifejezni, miután példátlan módon egy lapnak gyakorlatilag a teljes szerkesztőségét kivégezték a terroristák.
A francia televíziók tudósítása szerint a II. világháború végének ünneplése óta nem volt ilyen jelentős tömegmegmozdulás Franciaországban.
A menet élén Francois Hollande államfő oldalán mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel. A politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt. Közülük egyesek, így Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Ali Bongo gaboni elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétét is bírálta több francia lap, például a Le Monde is, arra hivatkozva, hogy „ők kevéssé a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság tiszteletben tartásáról ismertek”. A liberális lap kérdésére a francia elnöki hivatal közölte: „Tekintettel arra a világméretű bajra, amelyet a terrorizmus jelent, mindenkit szívesen látunk, mindazokat, akik készek segíteni minket ezen csapás leküzdésében. A terroristák a sajtószabadságra és a rendőrökre támadtak, antiszemita cselekményeket hajtottak végre. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy különbséget tegyünk az országok között és megbélyegezzük őket. Ezek a vezetők egyértelműen elítélték a Charlie Hebdo elleni támadást” – olvasható a francia elnöki hivatal közleményében.
