Van, hová fejlődni
A Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen a kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország 2010 óta olyan gazdaságpolitikát folytat, amelynek a növekedés áll a középpontjában, a gazdaság növekedése most és középtávon is jóval az EU átlaga felett alakul.
Úgy vélte, az elért eredmények joggal töltenek el minket büszkeséggel, de amit eddig elvégeztünk, az csak a fele annak, amit az ország elérhet. Magyarország képes lehet arra, hogy mostani gazdasági teljesítményét megduplázza, és ez nemcsak lehetőség, hanem kényszer is, középtávon ezt kell elérni – hangsúlyozta.
Orbán Viktor közölte: képesek vagyunk elérni a teljes foglalkoztatottságot, reális esély van arra, hogy mindenki, aki dolgozni akar, munkalehetőséghez is jusson. Ugyancsak képesek vagyunk arra, hogy „a nagy nemzetközi vállalatok mögé odategyük az erős és innovatív magyar ipart”.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Mindehhez befektetések és fejlesztések kellenek – mutatott rá. Arra is kitért, hogy tudatosan fel kell építeni egy pénzügyi rendszert „a bőkezű európai időszakok” utánra.
Megbízható ország
Az EIB 1990 óta 19,3 milliárd euróval szállt be a magyar gazdaság fejlődésébe. E korszak nagy része a magyar uniós tagság előtti időre esett, ami mutatja, hogy vannak olyan pénzügyi konstrukciók, amelyek már a tagság előtt jól szolgálták a gazdaság fejlődését – mondta.
A kormányfő úgy látja, „megéri Magyarország mellé állni”. Egyetlen más ország sincs Európában, ahol 1990 óta egyszer sem volt idő előtti választás, minden parlament kiszolgálta a négy évét, és ennél jobb Magyarország megbízhatóságára utaló jel aligha képzelhető el – vélte.
Orbán Viktor üdvözölte, hogy az eseményen mintegy 30 milliárd forint értékben refinanszírozási szerződéseket írtak alá tornatermek, uszodák, sportpályák és óvodák építéséről.
Hanyatló Európa?
Mint mondta, a népegészségügy kérdése összefügg a demográfiai válsággal. Európában ma kétféle magatartás létezik ezzel kapcsolatban: vagy nem beszélnek róla, vagy azt gondolják, a demográfiai hanyatlást bevándorlással lehet megoldani.
Magyarország ezzel szemben harmadik utat jár, azon az állásponton van, hogy „még nem ütött az utolsó óránk, van még egy kevés időnk”, és meg lehet fordítani a tendenciákat. Ehhez megfelelő családtámogatás és családpolitika kell, ehhez forrásokat rendelnek – jelentette ki.
A miniszterelnök utalva egyebek mellett a Brexit körüli bizonytalanságra, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalására és az EU-orosz kapcsolatrendszer megromlására, „nem kényelmes időpontnak” nevezte a mait. Régen volt szükségünk annyira sikerekre, mint manapság.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az EU megmaradásához, megerősödéséhez a történelmi tapasztalatok és a történelmi igazság nem elegendő; ha nincsenek sikerek, hosszú távon az uniót nehéz lesz egyben tartani, olyan közösségnek megtartani, amelyben a tagállamok örömmel vesznek részt – magyarázta.
Az EIB felelőssége
Orbán Viktor kijelentette: ebben a helyzetben nagy felelősség hárul az EIB-re, nélküle alig lehet ma gazdasági sikert elérni Európában. Az EIB célja a fejlődés segítése, egy egész európai generációnak adott nélkülözhetetlen anyagi hátteret a második világháború után, hogy aztán az EU sikertörténet lehessen – emlékeztetett.
Megjegyezte: azt vizsgálva, hogy az egyes európai intézmények mennyire maradtak hűek ahhoz a szellemiséghez, amely alapján létrehozták őket, az EIB előkelő helyet foglalna el a listán. Mint mondta, furcsa intézményről van szó, hiszen elsődleges célja nem az egyszerű profitszerzés, és a részvényesek ebbe bele is törődnek. Ennek ellenére az EIB megalapítása óta nyereséges – tette hozzá.
A kormányfő hangoztatta: a pénz nem cél, hanem eszköz, hogy okosabb, egészségesebb és versenyképesebb Magyarországot és Európát hozzunk létre, munkahelyeket teremtsünk, a gazdaság minden területén felpörgessük az innovációt és a termelést, vagyis jövőt teremtsünk vele.
Az EIB-nél értik ezt – vélte. Úgy fogalmazott, a bank „biztos pont egy bizonytalan világban”. Azért van szükség a megállapodásra az EIB-vel, mert miközben a legversenyképesebb kontinensnek akarjuk látni Európát, a tények nem túl biztatók, a beruházások mértéke, a munkanélküliségi adatok nem megfelelőek – mondta. Közölte: a világ legnagyobb növekedési bankjával kötöttek ma megállapodást, az EIB tavaly 77,5 milliárd euró értékben nyújtott beruházási hitelt.
Értékelt a miniszter
Az Európai Beruházási Bank (EIB) budapesti képviseletének megnyitásával még szorosabbá válik Magyarország és az EIB kapcsolata, ez Magyarország gazdaságpolitikájának elismerését is jelenti – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn azon a budapesti rendezvényen, amelyen hivatalosan bejelentették, hogy az EIB képviseleti irodát nyit a magyar fővárosban.
Varga Mihály kiemelte, hogy nagyra értékeljük azokat a hitelmegállapodásokat, amelyeket az Európai Beruházási Bankkal és Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) írt alá Magyarország, a két, összesen 30 milliárd forint értékű szerződés az oktatási infrastruktúra fejlesztését szolgálja.
Olyan programok megvalósításához járulnak hozzá ezek a pénzeszközök, mint a tanterem- és tornateremépítési program, tanuszodák építése és fejlesztése, valamint az óvodai férőhelyek számának növelését célzó beruházások.
Varga Mihály kiemelte, hogy a két bank nemcsak a Magyarországnak adott hitelekkel, de a gazdaságfejlesztési kérdésekben és az uniós források lehívása és felhasználása során nyújtott szakértői támogatással is segíti az országot.
Támogatás is lesz
Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke elmondta: az EIB budapesti irodája támogatni fogja a csoport magyarországi tevékenységét. Az EU beruházási bankja már gyümölcsöző együttműködésre tekinthet vissza Magyarországon: amióta az EIB 1990-ben megkezdte magyarországi tevékenységét, összesen 19,3 milliárd euró összegű hitelnyújtási kötelezettségvállalást tett a legkülönbözőbb területeken.
Az új képviselet lehetővé teszi az EIB számára, hogy még tovább növelje teljesítőképességét a hitelezés tekintetében, és erősítse kínálatát a technikai és pénzügyi tanácsadás terén. Tavaly az EIB 1,42 milliárd euró összegben írt alá hitelszerződéseket magyarországi beruházások megvalósítása érdekében.
Az EIB-csoport magyarországi irodájának megnyitása összhangban áll az EIB uniós tagállamokbeli jelenlétének fokozására irányuló politikájával – tette hozzá a bank elnöke.
Oktatásra költenek
Baranyay László, az EIB alelnöke a hitelmegállapodás aláírását követően elmondta, hogy egy ország hosszútávú fejlődéséhez a jó oktatási rendszer elengedhetetlen, a most aláírt szerződéssel az EIB finanszírozása segíti a magyarországi oktatási infrastruktúra javítását az oktatási szolgáltatások színvonalának emelése érdekében, amivel hozzájárul az ország társadalmi fejlődéséhez.
Az új iskolai sportlétesítmények közösségi használata előmozdítja a projekt társadalmi fenntarthatóságát, különösen azokban a régiókban, ahol egyelőre hiányoznak az ilyen létesítmények.
Az EIB által nyújtott források öt különböző központi kormányzati program 2015 és 2018 közötti végrehajtását segítik az osztálytermek és gimnáziumi termek, tornatermek építése révén, az iskolai uszodák fejlesztése, felújítása, valamint az óvodai létesítményekbe való beruházás terén.
Rolf Wenzel, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) kormányzója hangsúlyozta: a következő években bankja olyan területek, kérdések finanszírozását állítja a fókuszába, mint az energiahatékonyság javítása, illetve a munkahelyek számának növelése.
