Leitner György kifejtette: az évente legalább 100 milliárd forintra becsült magánegészségügyi szürkezóna nemcsak minőségi, garanciális és betegbiztonsági kockázatot hordoz, hanem emiatt versenyhátrányba kerülnek a jogkövető szolgáltatók, ráadásul az állam is jelentős adóbevételektől esik el.
Kötelező számla lehet a kulcs
A Primus szerint a számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése nagyban hozzájárulna a szürke- és a feketezónában működő mikro-magánegészségügyi praxisok kifehérítéséhez.
A javaslatról szakértői párbeszéd kezdődött, kedvezően fogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Adójóváírás kiterjesztése
Kravalik Gábor hozzátette: azt is javasolják, hogy a munkavállalók a munkáltatók által befizetett tagdíjhozzájárulás után is kaphassanak adójóváírást, ha ők azt kiegészítik. Javaslatukat a Századvég Gazdaságkutatóval közösen készítették, és ugyancsak pozitív visszajelzés érkezett az NGM-től és a Magyar Nemzeti Banktól (MNB).
A magánforrású egészségügyi kiadások évente 4-5 százalékkal nőnek, és hamarosan elérik az 1000 milliárd forintot, amiből mintegy 300 millió forintot a járóbetegellátásban, diagnosztikára költenek el – ismertette a Primus ügyvezetője.
A 15-20 legnagyobb egészségügyi szolgáltató adja a mintegy 300 milliárd forintos magyar magánegészségügyi piac árbevételének 10-15 százalékát, a fennmaradó összeg több ezer praxisközösség, mikroszolgáltató és lakásrendelő között oszlik meg. Rámutatott: a pénz nagy részét a szürkezónában költik el, ahol feketén foglalkoztatnak, nem adnak számlát.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fájó adókulcs
Kravalik Gábor elmondta: a cafetériában igénybe vehető egészségpénztári befizetéseket súlyosan érintette, hogy 2017 januárjától a munkaadók befizetései a kedvezményes, addig 34,22 százalékos adókulcs alól a legfelső, jelenleg 43,66 százalékos sávba kerültek.
A kedvezőtlen változás miatt az idén mintegy 40 százalékkal csökkentek az egészségpénztári szektorban a munkáltatói befizetések. Az egészségpénztári tagok ugyanakkor nagymértékben – a harmadik negyedévben 45 százalékkal – növelték befizetéseiket.
E változások trendfordulót hoztak, megváltozott a munkáltatói/tagi befizetések aránya, amelynél korábban a munkáltatói befizetések domináltak – hívta fel a figyelmet.
850 ezer tag, 50 milliárd forint
Az ÖPOSZ elnöke kitért arra is, az egészségpénztáraknak mintegy 850 ezer tagjuk van, családtagjaik révén azonban sokkal több embert elérnek. A pénztártagok a felmérések szerint egyre nagyobb mértékben vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat.
A pénztártagok évi csaknem 50 milliárd forintos befizetésük döntő többségét gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, privát orvosi és fogorvosi ellátásra fordítják, de egyre népszerűbbek az önsegélyezéssel elérhető pénztári szolgáltatások is.
Leitner György egy közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás adatait idézve elmondta: az egészségpénztári tagok 57 százalékának fontos célja, hogy felhalmozásaik és a kapcsolódó adójóváírás révén magánegészségügyi ellátást vehessenek igénybe.
A Primus ügyvezetője szerint az egészségpénztáraknak kulcsszerepük lehet a magánegészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen fontos partnerei a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatóknak.
