Olaszország mozgatja az eurót?
Mi lesz például a közvetlen hatása annak, ha Olaszországban egy új technokrata kormányzás alakul ki? Vagy mi történik akkor, ha a törékeny olasz bankok hirtelen képtelenek lesznek elérni az európai tőkepiacokat? Az EKB várhatóan a végsőkig is elmegy, hogy ellensúlyozzák a bizonytalanságot és biztosítsák a likviditást, sőt, még azt is kiszivárogtatták a sajtónak, hogy ideiglenesen akár a kötvényvásárlási programban is nagyobb súlyt kaphat Olaszország.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Egy „Nem” szavazat megnövelné a bizonytalanság érzését, és megadná a populista kezdőhangot az általános választásokkal teletűzdelt 2017-es évnek. Az, hogy mennyivel győznek a „Nem” szavazatok, különösebben nem számít, legfeljebb 1% úgynevezett gap kockázatot okozhat az EURUSD-ben.
A gap kockázat itt azt jelenti, hogy a főbb kereskedelmi központok pénteki zárása és hétfői nyitása között egy gyakorlatilag átmenet nélküli, vagy legalábbis igen kis likviditással kísért különbség – gap, vagy árfolyam-szakadás – lehet, és az ebbe a tartományba tett stop loss megbízások közel sem úgy fognak teljesíteni, ahogy azt a megbízást adó kereskedő tervezte.
Rég látott mélységekbe kerülhet az euró
Ha már gap kockázatról beszélünk az EURUSD kapcsán, akkor érdekes lehet a pénteki egyesült államokbeli foglalkoztatottsági jelentés is. Ha a gap elég nagy lesz, akkor a ciklusának mélypontján lebegő EURUSD hétfőn akár 13 éve nem látott mélységben is kezdheti a kereskedést.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Opec-megállapodás (amely hosszú távon annyit ér, amennyire a felek azt betartják) erős támaszt adott a kanadai dollárnak, a norvég koronának és a rubelnek, de a piac arra számít, hogy az 50 dollár/hordó olajár új termelőket von be a kínálati oldalon, főképp észak-amerikaiakat, ezért az olajár emelkedési potenciálja meglehetősen korlátozott.
Mérsékelten nőtt az olasz gazdaság
Az olasz statisztikai hivatal (Istat) csütörtökön közölte, hogy a második becslés szerint július-szeptemberben a bruttó hazai termék (GDP) szezonális és naptári hatással kiigazítva 1,0 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az előző negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékkal bővült.
Elemzők arra számítottak, hogy éves összehasonlításban 0,9 százalékkal, negyedéves szinten pedig 0,3 százalékkal növekedett az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága. Az Istat felülvizsgálta és 0,1 százalékponttal felfelé módosította az éves szintű növekedésre megadott első, 0,9 százalékos, becslését.
Megindultak felfelé
A harmadik negyedévben a belső fogyasztás, az állóeszköz-beruházások és a készletfelhalmozás egyaránt 0,1 százalékponttal járult hozzá a negyedéves összevetésű GDP-növekedéshez, a külkereskedelem viszont ballasztként nehezedett a gazdaságra, mivel az import értéke felülmúlta az exportét.
Tavaly az utolsó negyedévben 0,2 százalékkal, az idei elsőben 0,4 százalékkal, a másodikban pedig csak 0,1 százalékkal bővült a gazdaság az előző negyedévhez viszonyítva. Az éves szintű növekedés január-márciusban 1,0, április-júniusban pedig 0,8 százalékot tett ki.
Olaszország gazdasága három év recesszió után először tavaly növekedett, 0,7 százalékkal, alapvetően a kedvező külső körülményeknek köszönhetően, így az alacsony kamatkörnyezetnek, az euró gyengeségének és az olcsó kőolajnak. Az idei évre 0,8 százalékos növekedést vár a kormány, ami teljesíthetőnek tűnik.
