Barack Obama amerikai elnök júliusban tűzte napirendre a klímaváltozást egy négy milliárd dolláros kormányzati hitelkerettel, amit olyan projektekre lehet felhasználni, amivel elkerülhető vagy csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása – áll a cnbc.com összeállításában.
Ezek a lépések azt tükrözik, hogy Washington és mások egyre inkább elfogadják, hogy a globális felmelegedés létezik, és hacsak nem küzdünk ellene, gátolni fogja a gazdasági növekedést. Például az OECD előrejelzése szerint az éghajlatváltozás miatti károk globális szinten elérhetik a 1,5-4,8 százalékot a század végére.
Nem minden ország gazdaságát fogja ez egyaránt érinteni. Az árvizek, tájfunok, a szárazság és földcsuszamlások a szegényebb országokat fogják rosszabbul érinteni, ahol a lakosság többsége még mindig a földeken dolgozik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Fülöp-szigetek
A Világbank listája szerint a Fülöp-szigetek 7000 szigetét fenyegeti a legnagyobb veszély a gyakori és intenzív viharok miatt.
Az elmúlt öt évben több tájfun is pusztított az országban, amelyek súlyos károkat és veszteségeket okoztak. Vannak olyan területek is, például Mindanao, amelyek eddig nem voltak érintettek.
Múlt év novemberében a Haiyan nevű tájfun 6000 ember életét követelte a Fülöp-szigetek közepén. Kormányzati becslések szerint a kár és a veszteség elérte a 12,9 milliárd dollárt.
Nigéria
Az éghajlatváltozás a nigériai olajipart is akadályozhatja, amely jelenleg 1,95 millió hordó nyersolajat termel naponta.
A Maplecorft becslései szerint a 2012-es öt hónapos árvíz következtében 500 000 hordó volt a veszteség naponta. Az olajban gazdag Niger-delta különösképpen ki van téve az éghajlatváltozásnak, ahol a tengerszint emelkedése már néhány olajkút elvesztéséhez vezetett.
A csapadékmennyiség változékonysága az élelmiszerbiztonságot veszélyezteti.
Vietnam
Vietnám is magas kockázati csoportba tartozik, különösen az árvizek és tájfunok miatt.
2001 és 2010 között a természeti katasztrófák – áradások, földcsuszamlások és aszályok – 1,5 százalékkal vetették vissza a GDP-t.
A Mekong-delta különösen érzékeny a tengerszint emelkedésére. A kormány becslése szerint, ha a tengerszint egy métert emelkedik, Ho Si Minh-városának több mint 20 százalékát elönti a tenger, a vietnámi lakosság 10-12 százalékára lesz hatással, és az ország elveszti GDP-je 10 százalékát.
Haiti
Az elszegényedett egykori francia gyarmat az egyetlen ország az amerikai és karib-tengeri térségből, amit a Maplecroft a 10 legveszélyeztetettebb ország közé sorol.
Haiti fekvése miatt kiszolgáltatott mind a földrengéseknek, mind a hurrikánoknak, és visszatérő természeti katasztrófák sora miatt nyomott hagyott fejlődésén, beleértve a klímaváltozásra való felkészülés képességét.
Az ország még mindig a 2010-es hatalmas földrengésből lábadozik, ami a becslések szerint 220 000 embert ölt meg és az ENSZ szerint mintegy 8 milliárd dolláros kárt okozott.
„Haitin a népesség erősen ki van téve a szegénység szélsőséges szintjeinek, a rossz egészségügyi alapellátásnak, a nem megfelelő infrastruktúrának és nagymértékben függ a mezőgazdaságtól” – mondta a Maplecroft 2014-es jelentése.
Banglades
A Világbank szerint Bangladesben van a legtöbb áradás.
A globális felmelegedés miatt a Himaláján egyre olvad a jég, ami duzzasztja a Gangeszt és a Brahmaputra folyóit és mellékfolyóit, így az ország 30-70 százalékát árasztja el minden évben.
Emellett egyre több ciklon sújtja a dél-ázsiai országot, mint például a Sidr ciklon 2007-ben és az Aila 2008-ban.
Pápua Új-Guinea
Az Ausztráliától északra található Pápua Új-Guinea, a csendes-óceáni régió egyik legveszélyeztetettebb tagja az éghajlatváltozás szempontjából az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint. 2100-ra 15,2 százalékkal lehet alacsonyabb az alacsony jövedelmű országok gazdasági növekedése.
A romló éghajlat egyik áldozata az országban található édes burgonya lehet, aminek termésmennyisége 2050-re 50 százalékkal csökkenhet.
Malawi
Malawi egy mezőgazdaságra épülő fejlődő dél-afrikai ország, melynek egyre intenzívebb aszályos időszakokkal kell majd szembenéznie a Világbank szerint.
Malawi az elmúlt 20 évben átesett két súlyos aszályon, illetve egy hosszabb száraz időszakon 2004-ben. Az elkövetkező 30 évben a mezőgazdasági hozamok jelentős csökkenésére, az utak és az infrastruktúra károsodására számíthatunk, ha a szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik.
Fidzsi
A Fidzsi-szigetek három legnagyobb ága (halászat, cukorexport, turizmus) mind meg fogja szenvedni a globális felmelegedést.
Nem túl szélsőséges hatásokkal számolva 2070-re a hőmérséklet 2-3 Celsius fokot fog emelkedni. Ennek negatív hatása lesz az esőtől függő mezőgazdaságra, a halászatra, a korallzátonyokra és a turizmusra egyaránt.
Az előrejelzések szerint 2070-re a szigetek cukornád hozama 7-21 százaléka lesz a jelenleginek. Ahogy a világ felmelegszik a turizmusból származó bevétel 27-34 százalékra esik az egész csendes-óceáni. A kihalászott élelmiszer mennyisége is kb. 7,5 százalékot fog zuhanni.
Szudán
Szudán Afrika szub-szaharai térségének egyik legnagyobb állama. Nagy része félsivatag, vagy sivatag.
E száraz környezet igen sebezhetővé teszi az országot, leginkább az élelmiszerhiány okoz problémát. Jelentős népességrobbanásról tudunk a szub-szaharai térségben, miközben a vízkészlet egyre csökken. A nyomás tehát növekedni fog a vízért és élelemért folyó harcban, holott a régió nagy része már eleve hiányt szenved belőlük.
Japán
Japán gazdag országként jóval könnyebben alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, mint szegényebb csendes-óceáni szomszédjai. Ennek ellenére, mivel lakosságának egy jelentős része (16,2 százalék) az alacsonyan fekvő parti régióban él, valamint az a tény, hogy Japánt eddig is jelentős természeti csapások rázták meg (cunamik, áradások, tájfunok, földrengések, vulkánkitörések), igen sebezhetővé teszik más gazdagabb országokkal szemben (Németország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok).
Az ország gazdasága a világgazdaság egyik jelentős szereplője, ezért egy gazdasági válság hatásai másutt is visszaüthetnek.
