Nem csupán azért, mivel az idén a térség harmincöt országa a legmagasabb szinten, államfővel, vagy miniszterelnökkel képviseltette magát. Sokkal inkább azért, mivel a világ vezető hatalma, az USA, személyesen Barack Obama elnök történelmi lépést tett, már jóval a csúcstalálkozó megkezdése előtt annak a politikai szándékának adott hangot, hogy ötven év után rendezi országa viszonyát Kubával.
Megszűnhet a a Kuba elleni gazdasági embargó
Az elhatározás nem okozott meglepetést. Barack Obama és a kubai államfő Raul Castro még az elmúlt év végén kinyilvánította, hogy öt évtized után a két ország újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. S, ami Kuba számára ennél lényegesen fontosabb az Amerikai Egyesült Államok megszünteti a szigetországgal szembeni gazdasági embargót. Az elhatározást kézfogással pecsételte meg az AÁSz-csúcson az USA és Kuba első számú politikusa.
Politikai szempontból az egyik legfontosabb elhatározás Barack Obama-nak az ígérete, miszerint törlik Havannát azon államok listájáról, amelyek világszerte támogatják a terrorizmust. Kubát 1982 óta vádolja azzal az amerikai politika, hogy olyan önmagukat baloldalinak nevező terrorcsoportokat fegyverrel is támogat, mint a baszk ETA, vagy a kolumbiai FARC-Guerilla. Kuba a nagykövetségek megnyitásának feltételeként szabta meg azt, hogy töröljék az országot az ominózus listáról.
Törvényt hoztak a külföldi befektetések oösztönzésére
Ami a leglényegesebb, hogy az USA elnöke és Kuba államfője hosszas megbeszélést is folytatott a két ország közötti viszony rendezéséről. Csaknem fél évszázad telt el hasonló szintű találkozás óta. Dwight Eisenhower tárgyalt utoljára ilyen szinten kubai vezetővel. Havanna akkori politikusát Fulgencio Batista-nak hívták. És milyen furcsa a történelem, az említett találkozóra ugyanitt, Panamában került sor.
Megfigyelők szerint nem lehet tudni, hogy a John F. Kennedy elnök által 1962 februárjában elrendelt embargó azonnali feloldása milyen hatással lenne az állami érdekeltségű vállalatok Kubájában. A karibi állam nincsen felkészülve ilyen mélyreható változásra. Ezt igazolja, hogy a Raúl Castro elnök által 2008-ban meghirdetett reformok még mindig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A kubai gazdaság – sok közgazdász szerint – a végét járja, a növekedés 1,4 százalékos volt. Jóllehet törvényt is hoztak a külföldi befektetések ösztönzésére, a kubai gazdaság gyengesége, a fejletlen infrastruktúra, a mindent átszövő bürokrácia egyelőre elijeszti az invesztorokat.
Mindazonáltal lassanként elkezdődik egyfajta nyitás Kuba irányában. Az idei esztendő elejétől például már tényelegesen is történtek enyhítsek az embargón. Ilyen volt számlanyitási lehetőség a szigetországban, vagy az, hogy amerikai állampolgárok korlátozások nélkül használhatják bankkártyájukat Kubában. Lehetőség nyílt az amerikaiak előtt számítógépek, internetes és szórakoztató elektronikai berendezések és szoftverek exportjára. Ugyancsak az idén jelentette be az Ibéria, hogy heti öt járattal visszatér Kuba fővárosába.
Megfigyelők szerint irányt vált az amerikai külpolitika
Az érdeklődés középpontjában most Kuba van. Tény azonban, hogy Barack Obama számára nem csak a szigetország a tét. Valójában Kubával vezeti be az Amerikai Egyesült Államok azt a politikai irányváltást, amelyet már ,,regnálása” kezdetén is bejelentett az amerikai elnök. Nevezetesen azt, hogy a régi, beidegződött politikai mintákat a nyitottságnak kell felváltania. Obama elnökségének első évében úgy fogalmazott a Fehér Házban: az ellenségesnek tekintett országoknak kezet kell nyújtanunk, ha készek ők is arra, hogy kinyissák az öklüket.
A politikai irányváltásnak persze számos praktikus oka is van. A többi között az, hogy az Amerikai Egyesült, az amerikai vállalatok komoly pozíciókat vesztettek Latin-Amerikában, például Venezuelában, vagy Argentínában. A kubai nyitás vélhetően ezt a folyamatot szeretné megfordítani.
Nem lesz egyszerű dolga az amerikai elnöknek
Barack Obama-nak azonban nem lesz egyszerű dolga. Több olyan politikus is akad, aki nem igazán akar részt venni a barátkozásban. Nicolás Maduro Venezuela államfője, aki jelenleg az egyik új ellensége Washingtonnak a csúcstalálkozó ünneprontójának szerepét vállalta fel. Azt javasolta, hogy a találkozó zárónyilatkozatában ítéljék el az USA-t azért, mert országát az amerikaiak súlyos szankciókkal fenyegették meg. Sok szakértő fogalmaz úgy: Venezuela gazdasága romokban hever. Az adósság növekszik, az ország elszigetelődik, 68 százalékos inflációjával jelenleg „világelső.”
