Sok helyre eljutottak idén
Ellenőrzéseik és elemzéseik érintették az ország versenyképességére ható, valamint a költségvetési hiány és az államadósság szempontjából kockázatot jelentő területeket, az uniós források felhasználásában és elosztásában kulcsszerepet betöltő intézményeket. A rezsicsökkentéssel érintett gazdálkodó szervezetekhez szintén eljutottak az ÁSZ szakértői – tette hozzá az ÁSZ elnöke.
Az idén számos olyan területet ellenőriztek, ahová korábban nem jutottak el az ÁSZ munkatársai. Ilyen volt például a nemzetiségi önkormányzatok, a gazdasági kamarák vagy az önkormányzati gazdasági társaságok, köztük a színházi társaságok ellenőrzése, valamint az összes állami és egyházi tulajdonú felsőoktatási intézmény ellenőrzése is. Az önkormányzatoknál, az egészségügyi intézményekben és a felsőoktatásban az európai uniós támogatások igénybevétele, a közbeszerzések számának megugrása jó hír, de ezek növelik a korrupciós „veszélyeztetettséget”.
A felsőoktatási intézményekben helyenként több tízmilliárdos beruházások, fejlesztések is zajlanak vagy zajlottak az elmúlt években, emellett éves szinten milliárdos nagyságrendű beszerzéseket bonyolítanak le – ismertette. Domokos László elmondta: eddig kilenc felsőoktatási intézmény ellenőrzését zárta le az ÁSZ, és húsz ellenőrzés van folyamatban.
Általánosságban elmondható, hogy a beszerzésekkel kapcsolatban szinte minden intézménynél találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, több intézménynél a hallgatói költségtérítések beszedése és nyilvántartása területén is törvénysértéseket tártak fel az ÁSZ szakemberei. Számos esetben jelzéssel éltek az illetékes, eljárási jogkörrel rendelkező hatóságokhoz.
Több ügy is a nyomozókhoz került
Az elnök emlékeztetett: 2011 júliusától az új számvevőszéki törvény szerint az ÁSZ – a megállapításai alapján – az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást indíthat, illetve a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A gyakorlatban az látszik, hogy az ellenőrzések számának megnövekedésével együtt nőtt a nyomozó hatóságoknak tett jelzések száma is – jelezte.
Elmondása szerint 2014-ben 49 ügyben küldtek jelzést a nyomozóhatóságoknak. A 49 ügy közül 25 a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának ellenőrzéséhez köthető. Önkormányzatok és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzéséhez 18, központi költségvetési szervekhez 4, egyéb szervezetekhez pedig 2 számvevőszéki jelzés kapcsolódott idén. A nyomozóhatóságok által tett visszajelzések alapján megállapítható, hogy a jelzések nyomán hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése és magánokirat-hamisítás elkövetésének gyanúja is felmerült.
Az idén az ÁSZ az ellenőrzések során 40 esetben tárt fel közbeszerzési szabálytalanságot. A 40 eset közül 19-nél már eltelt a jogsértés megtörténtétől számított három év, ezért nem volt lehetőségük eljárás kezdeményezésére. A maradék 21 esetben az ÁSZ közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A 21 eset közül 14 összesen 12 felsőoktatási intézmény gazdálkodásához köthető.
Nem maradtak ki az önkormányzatok
Néhány héttel ezelőtt 62 városi önkormányzat utóellenőrzését zárta le az ÁSZ.
Domokos László rámutatott: a 2011 júliusában hatályba lépett új ÁSZ-törvényben szereplő intézkedésiterv-készítési kötelemmel lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka. Így a már ellenőrzött központi szervek, intézmények vagy önkormányzatok számíthatnak a számvevők visszatérésére és tüzetesen értékelésére, hogy a jelentéseik megállapításaira és javaslataira az ÁSZ által is elfogadott intézkedési terveket hogyan hajtották végre. A 62 városi önkormányzat esetében pozitívak a számvevőszék tapasztalatai, az intézkedési tervekben vállalt feladatok 77 százalékát végrehajtották.
Kiemelte: az önkormányzatok adósságának állami átvállalása, a feladatmegosztás és a kapcsolódó finanszírozási rendszer átalakítása szükséges lépés volt, ez pénzügyileg is fenntarthatóvá tette az önkormányzatok működését. Ezzel együtt viszont felmerült egy másik probléma, mégpedig az önkormányzati cégek eladósodása.
Figyel az ÁSZ: BKV és NAV
A törvényi lehetőség 2011-es megteremtése után az ÁSZ ellenőrizte a BKV-t, majd három vidéki közlekedési vállalatot. Az ellenőrzések hatására 2013-ban és 2014-ben növelte az ÁSZ az erre a területre irányuló ellenőrzéseinek számát. Ez a tendencia 2015-ben folytatódik, jövőre az önkormányzati vállalatok ellenőrzése lesz az egyik kiemelt számvevőszéki ellenőrzési terület.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – feladatköréből adódóan – évről évre az ÁSZ ellenőrzéseinek látókörében van. Az elmúlt tíz évben huszonöt ellenőrzés érintette az adóhatóság tevékenységét.
Kiemelte: a NAV önálló ellenőrzésének megindításáról nem az adóhatósággal kapcsolatos eseményeket, hanem az elmúlt években tapasztalt kockázatokat összegezve döntöttek. A NAV 2009 és 2013 közötti időszakára kiterjedő ellenőrzés fókuszában a korábbi ellenőrzések során magas kockázatúnak ítélt hátralékkezelési, végrehajtási, valamint a kiemelt adózói körben végzett adóztatási és ellenőrzési tevékenység áll – ismertette Domokos László.
