Folyamatos lemaradásban vagyunk
A Selfmapping HR szoftver legújabb felmérése alapján az aktív magyar munkavállalók 69 százaléka küzd azzal, hogy feladatait a kitűzött határidőre el tudja végezni, azaz folyamatos időnyomásban dolgozik. Ebből 47 százalék úgy érzi, hogy munkaideje csak úgy elegendő a feladatok elvégzésére, ha megállás nélkül dolgozik, de még így is érzi a határidők folyamatos szorítását.
20 százalékuk úgy látja, hogy minden törekvés ellenére sem képes a feladatait munkaidő alatt elvégezni; a kapkodás, a túlórázás szerves része a mindennapjainak. 2 százalékuk pedig úgy érzi, hogy szinte betemetik a feladatok, a megfeszített munka, és a túlórázás ellenére sem képes mindent határidőre megcsinálni. A közel 1 000 fős minta egyharmada gondolja azt, hogy csak ritkán kell kapkodnia váratlan feladatok, sürgető határidők miatt.
Amikor felborul a napi terv
A Selfmapping vizsgálta a számok mögötti okokat is és azt találta, hogy az időnyomástól szenvedő munkavállalók nagy részének a munkamennyiséggel van gondja, ám ez nem az egyetlen ok, ami miatt nehezen tudják tartani a határidőket.
A váratlanul beeső, sürgős feladatok gyakran felborítják a munkamenetet. A nehezen átlátható folyamatok, amelyek miatt sokkal több idő elvégezni egy feladatot, szintén növelik a munkavállalókra nehezedő időnyomást.A válaszadók egy részét saját maximalizmusuk hátráltatja; ők azért nem tudnak lezártnak tekinteni egy feladatot, mert addig akarják csinálni, amíg tökéletes nem lesz.
“Sok esetben a munkahelyi kapcsolatokban jelentkező feszültségek vonják el a figyelmet a munkáról. Sokan pedig úgy érzik, hogy olyan fáradtak vagy kiégettek, hogy nem tudnak koncentrálni, és emiatt egyre lassabban haladnak a feladataikkal.” – részletezi a további okokat dr. Marik Ágnes, a Selfmapping szakmai vezetője.
Az állandó időnyomás enyhítése a cégeknek és munkavállalóknak egyaránt érdeke. A vezetők a folyamatok átszervezésével és optimalizálásával sokat tehetnek azért, hogy akár változatlan munkamennyiség mellett is jelentősen csökkenjen az időnyomás. A munkavállalók visszajelzéseikkel, javaslataikkal és saját működésük önkritikus átgondolásával szintén sokat javíthatnak a helyzeten.
Sokakat érint a probléma
A stresszt korunk népbetegségének tartják. Többnyire az elmúlt százötven év gyorsuló urbanizációjával hozzák összefüggésbe. Újabban azonban divatos és visszatérő téma a munkahelyek stresszt keltő hatásának elemzése.
A témában felelős helyettes államtitkár a minap sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: KSH statisztika szerint tavaly meghaladta a keresőképtelen napok száma a huszonegy és félmilliót, s ennek majdnem a fele stressz miatt esett ki. A felmérésekben részt vevő minden második válaszadó azt erősítette meg, hogy a stressz jelen van a munkahelyén.
