Jóllehet a politikusi nyilatkozatok jelzik a szándékot, a valóság azonban azt mutatja, hogy néhány intézkedés ellenére az állami bürokráciát nem sikerült érdemben csökkenteni, s a költségvetési szervezetekben és az önkormányzatokban foglalkoztatottak juttatásai nemhogy fogyatkoztak volna, hanem növekedtek az utóbbi esztendőkben.
A közvéleményt nemrég az is élénken foglalkoztatta, hogy a kormány lehetővé tette az állami érdekeltségek vezetői számára a magasabb juttatásokat. Azoknak az állami vállalatoknak a főnökei, akik eleddig legfeljebb kétmillió forintot kasszírozhattak, a jogszabályok szerint a jövőben jóval többet is zsebre tehetnek.
Több járandóság az állami érdekeltségeknél
A pénzügyi szektorban havi ötmilliót, az energiaszolgáltatóknál négyet, másutt hármat. Ehhez hozzá jöhet még a prémium is.
Hogyan alakulnak a fizetések véglegesen, az majd meglátjuk. Amit információkból ismerünk, az állami érdekeltségek vezetői eddig is kihasználták a lehetőségeket, a vállalatok jó részénél az első számú vezetők jövedelme a plafon közelében, vagy éppen azon van. A szemléletben tehát a jövőben sem lehet különösebb változásra számítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az állami vállalatok vezetőit érintő bérezési változtatások azonban legfeljebb jelzés értékűek. A korábbi ,,bérfékentartási” felfogás változását mutatják. Sokkal problémásabb dolog azonban az, hogy mindenfajta erőfeszítés ellenére sem sikerült az utóbbi esztendőkben a kormánynak csökkentenie az állami bürokráciát. A statisztikák szerint 2009-ben a költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak létszáma nem érte el a kétszázötvenezret. Mára a számuk több mint a duplájára, erősen félmillió fölé (2014-es adat) növekedett.
Ellentétes folyamatok az önkormányzatoknál
Miközben a központi költségvetés személyekben és kiadásokban jelentősen erősödött, az önkormányzatoknál éppen ellentétes folyamat volt tapasztalható. Becslések szerint az önkormányzatoknál anyagi juttatásban részesülők száma megfeleződött. Erre abból lehet következtetni, hogy az erre a célra fordított kiadások is nagyjából megfeleződtek. Hova kerültek a helyi igazgatásból a személyek, az megint csak külön vizsgálatot érdemelne.
Ami a bürokrácia működtetésének folyamatait illet, ott sem lehetünk túlzottan optimisták. Legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy a kiadások növekedésének lehetett többé kevésbé, s összességében gátat szabni. Persze itt is meglehetősen összetett a helyzet. 2010-ben a központi és az önkormányzati költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak juttatásai kétmilliárd hetvenmillió forint körül alakultak. 2014-ben – jelentősen megnövekedett létszámnál – 2.444 milliárd forintot tett ki ez az összeg.
A személyi karcsúsítás egyelőre csak álom
A költségek persze csupán a mérleg egyik oldalát jelentik. Ezek alakítása a költségvetésen belül – különösen egy ilyen erőfölényben lévő kormányzat esetében – szinte szabadon alakíthatóak, növelhetőek, vagy lefaraghatóak. Más oldalról viszont úgy tűnik a költségvetési bürokrácián belül a személyi karcsúsításra, azaz a létszám csökkentésére még egy ideig várni kell.
