Nem megoldás a határzár?
A tárcavezető elmondta: egyelőre nincs megoldás a migránsválságra és az Európai Unió sem áll készen az egyértelmű állásfoglalásra. Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia ugyanúgy fog eljárni, ahogyan a többi, nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő állam.
Aleksandar Vulin arra is figyelmeztetett, hogy tavaszra a mostani egy-másfél ezer ember helyett naponta akár nyolcezren is érkezhetnek, és azt nem lehet előre látni, hogyan lehet majd kezelni azt a helyzetet. Leszögezte ugyanakkor, hogy a határok lezárása nem jelent megoldást.
„A magyarok lezárták a saját határukat, ha a többi ország is ezt tenné, akkor kérdéses, hogy hol végezné az összes migráns (.), de ahogyan az útvonalon fekvő többi ország eljár, úgy jár majd el Szerbia is” – tárta fel a politikus, majd úgy folytatta: „ha a szomszédaink lassítják a migránsok továbbhaladását, akkor mi is ezt tesszük”.
Megszűrik a beérkezőket
A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok Horvátország felé igyekeznek, hogy onnan folytassák útjukat Nyugat-Európa felé. A szabadkai Pannon RTV szerb-horvát határon tartózkodó tudósítója pedig arról számolt be, hogy a határon nem tud mindenki átlépni, mert sokuknak hibásan kitöltött vagy hamis papírjai vannak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, hiába várakoznak.
A határellenőrzésen szerdán tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket.
Életbe lép a létszámkorlát
Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy a 37 500 fős létszámkereten felüli menedékkérőkkel Ausztria vagy úgy jár majd el, mint Svédország, vagyis a felső határ után is befogad kérelmeket, de „évekig” nem dolgozza fel őket, vagy pedig már a határon visszautasítja a menedékkérőket a „biztonságos szomszédos országokba”.
A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, hogy például Szlovénia és Horvátország is biztonságos ország, a menedékjogi kérelmeket mégis inkább Ausztriában, Németországban vagy Svédországban nyújtják be. Ez az eljárás nem „menedékkeresés, hanem menedék-optimalizáció”, ami ellen „szigorúan és ésszerűen” fel kell lépni.
Vissza kell térni a menekültjog lényegéhez – sürgette Johanna Mikl-Leitner, kiemelve, hogy most a „gazdaságilag leginkább vonzó ország keresése” tapasztalható. „Ez így nem mehet tovább” – mondta az osztrák belügyminiszter.
