A nemzetközi hitelminősítő szerint a Grexit egyik sokkhatása abban nyilvánulna meg, hogy szertefoszlatná az euróövezeti tagság visszafordíthatatlanságának vélelmét. Emellett nyilvánvalóan piaci kilengések is követnék, és komoly „ütés” érné az euróövezeti üzleti bizalmat.
Az viszont valószínűtlen, hogy Görögország esetleges távozása olyan rendszerszintű válságot gerjesztene, mint 2012-ben, a görög és az euróövezeti adósságválság mélypontján, és az sem valószínű, hogy a görög kilépés után rövid idővel más eurótagállamok is távoznának a valutaunióból – áll a Fitch pénteki elemzésében.
Törlesztési csőd lenne
A cég szerint a Grexit, valamint a görög szuverén adósság ezután várható átdenominálása az új valutára és az új görög fizetőeszköz biztosra vehető gyors leértékelődése miatt Görögország törlesztési csődbe kerülne államadósságának legalább egy részével. A többi euróövezeti kormány követelésállománya Görögországgal szemben a 2 százalékot is eléri az euroövezet teljes valutaunió hazai össztermékének (GDP) arányában, de az átlagon belül jelentősek az eltérések: Írország görögországi kitettsége az ír GDP-érték 0,2 százaléka, Szlovéniáé viszont 2,7 százalék a Fitch Ratings kimutatása szerint.
Az elemzés szerint ugyanakkor a külföldi euróövezeti bankokra a Grexit most már csak mérsékelt hatást gyakorolna, a banki kitettségek ugyanis „drámai mértékben” csökkentek az elmúlt három évben. A Fitch adatai alapján a valutauniós bankok görögországi követelésállománya a tavalyi harmadik negyedév végén 16,4 milliárd dollárnak felelt meg, 2008 közepén viszont még 200 milliárd dollár közvetlen közelében járt. Az euróövezet további szétzilálódásának esélyeiről a Fitch elemzése megállapítja, hogy az európeriféria többi szuverén adósának kötvényhozamai viszonylag stabilak, és ez arra vall, hogy nincs egyértelmű újabb jelölt az euróövezetből esetleg távozó Görögország példájának követésére.
„Különleges eset”
Görögország egyébként is „különleges eset”: szerkezetileg gyengébb a többi eurógazdaságnál, GDP-arányos adósságállománya messze a legmagasabb a valutaunióban, átesett már két hivatalos külső segélyprogramon és egy adósságátrendezésen, gazdasági kilábalási üteme elmarad a többi euróövezeti tagországétól, emellett nagyobb mértékű megszorításoktól és mélyebb recessziótól szenved.
A Grexit azonban mégiscsak precedenst teremtene arra, hogy a valutauniót el is lehet hagyni, és demonstrálná, hogy az euróövezeti tagsághoz a feszes költségvetésre és a népszerűtlen reformok politikai elfogadottságára is szükség van. Ha Görögország távozna az euróövezetből, annak oka valószínűleg az lenne, hogy a választások után alakult új görög kormányban nem lesz meg a politikai hajlandóság a hivatalos pénzügyi segélyprogramban előírt reformok végrehajtására – áll a Fitch Ratings pénteki londoni elemzésében.
Mindegy, mit akarnak?
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor Görögország euróövezeti tagsága megszűnhet úgy is, hogy a görög kormány ezt nem feltétlenül szeretné.
Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: a korábbi prognózisaikban szereplő 5 százalék helyett most már 15 százalékra taksálják annak az esélyét, hogy Görögország távozik az euróövezetből.
Hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy ha ez bekövetkezik, az nagyobb valószínűséggel „baleset”, semmint szándékos kilépés eredménye lenne. Az Eurasia szerint a lehetséges okok között szerepelhet a választásokon győztes radikális baloldali Sziriza párt kormányzati tapasztalatlansága, és ebből eredően az, hogy a Sziriza vezette kormány esetleg túlfeszíti a húrt a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ami pénzügyi stresszhelyzetet eredményezhet.
Pénzzavarban
Eközben a Süddeutsche Zeitung szetint súlyos pénzzavarba került az athéni vezetés, ezért Alekszisz Ciprasz kormányfő csütörtökön találkozót kért péntekre Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől, aki azonban elutasította a kérést.
A német lap pénteki számában megjelent beszámoló szerint a görög kormány már februárban nem tudta kifizetni valamennyi állami alkalmazott bérét, és napról napra küzd az államcsőd megakadályozásáért.
Alekszisz Ciprasz a súlyos helyzetben Junckerhez fordult, személyes konzultációt kért tőle péntekre, de a bizottsági elnök, főleg időpont-egyeztetési okokra hivatkozva elhárította a megkeresést. Végül abban állapodtak meg, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az eurócsoport hétfői ülése után beszélnek majd arról, hogy mikor találkozzanak – írta a müncheni lap athéni kormányzati forrásokra hivatkozva.
A brüsszeli bizottság egy szóvivője a Süddeutsche Zeitungnak az esettel kapcsolatban csupán annyit mondott, hogy Juncker és Ciprasz folyamatosan konzultál egymással, „állandó telefonos kapcsolatban állnak”.
Pénzek és reformok
A lap szerint Ciprasz ahhoz vár segítséget Junckertől, hogy Athén minél hamarabb hozzájuthasson a 2012-ben indított második nemzetközi mentőprogram megmaradt forrásaihoz, mintegy 15 milliárd euróhoz. Ennek az a feltétele, hogy a görög kormány lebontsa konkrét intézkedésekre az eurócsoportnak február végén előterjesztett reformjavaslatait, és az intézkedéseket fogadtassa el a törvényhozással. A görög kormánynak erre hivatalosan április végéig van ideje, ugyanakkor az eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter a héten jelezte, hogy a pénz egy részét akár már márciusban átutalhatják, ha sikerül korábban végrehajtani reformokat.
Athén első, hat pontból álló tervét azonban szerdán elutasították az eurócsoport képviselői. Arra hivatkoztak, hogy az adók behajtásának felügyeletére kinevezni tervezett biztos nem lenne kellően független a kormánytól, és az adóhátralékok beszedésére kidolgozott törvénytervezet alapján túl kevés bevételhez jutna a költségvetés. Az eurócsoport képviselői továbbá sürgették, hogy Athén terjessze ki a privatizációs programot – írta a Süddeutsche Zeitung.
