Veres Mihály úgy vélte, a közeljövőben számos hazai város és
település indít majd olyan fejlesztési programokat, amelyek a
modern technológiát használják a lakosság életminőségének javítása
érdekében. Elmondta: a megkérdezettek 14 százaléka, mintegy 1,2
millió ember hallott már a „smart city” kifejezésről.

Az NMF augusztusban, mintegy 2000 ember megkérdezésével készült
országos reprezentatív kutatásával segíti a döntéshozókat, hogy a
lakossági igények alapján mely fejlesztési területekre érdemes
koncentrálni.

A válaszadók 86-91 százaléka a közbiztonságot érintő újításokat
– például megfigyelési rendszerek kiépítését – tartja szükségesnek.
Szintén magas, 73-79 százalék azok aránya, akik olyan egészségügyi
és közigazgatási fejlesztéseket részesítenének előnyben, amelyekkel
otthonról is elintézhetőek a mindennapi kötelezettségek. Példaként
említette a vérnyomásmérő okosórák összehangolását az egészségügyi
adatbázissal, amely csökkenthetné az orvoslátogatások számát. Az
intelligens közlekedési szolgáltatásokat, ezen belül is a digitális
valósidejű utastájékoztatást és a városi forgalomirányítási
rendszereket a válaszadók több mint 70 százaléka támogatja, továbbá
a lakosság két harmada tartaná hasznosnak az intelligens parkolási
megoldásokat és az elektronikus kártyarendszer bevezetését. A
vezérigazgató a nemzeti elektronikus jegyrendszer idén őszre
tervezett bevezetésének várható időpontjáról elmondta: a projekt
akadálymentesen halad, azonban majd csak 2016-ban valósul meg, hogy
az utasok egységes rendszerben elektronikusan válthatnak jegyet a
helyi és a helyközi buszjáratokra, vonatokra az intelligens
közlekedési rendszer segítségével. A kutatás rámutatott
azonban arra is, hogy Magyarországon a mintegy 8,5 millió
mobiltelefont használónak 57 százaléka rendelkezik okostelefonnal,
a megkérdezettek csupán 19 százaléka használt valaha mobilfizetési
megoldásokat és mindössze 9 százalék használta az alkalmazást
mobilszámla terhére. Veres Mihály az MTI kérdésére beszámolt
arról is, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban várhatóan
több millió euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az
intelligens fejlesztésekre, amelyeknek a célja a hatékonyság
javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A Nemzeti Smart
City projekt keretében jelenleg önerőből több 10 millió forintot
szán a társaság arra, hogy a fejlesztések műszaki és gazdasági
keretrendszerét kialakítsa.