A kormány tanácsadó testületet állít fel, amelynek feladata a magyar orvosképzés megerősítéséről szóló fejlesztési program kidolgozása lesz – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János azt mondta, a magyar felsőoktatás legerősebb, legversenyképesebb része az orvosképzés. Kiemelte a fővárosi Semmelweis Egyetemet, de szerinte minden orvosegyetem jól szerepel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
Hozzátette, hogy a kormány célja, hogy az orvosegyetemeket megerősítse, ennek érdekében fejlesztési terv készül, amely foglalkozik azzal, mit tanítanak az egyetemek, milyen anyagi és infrastrukturális körülmények között oktatnak.
A kormány mellett működő tanácsadó testületbe magyar orvosprofesszorokat kérnek fel. A cél az, hogy szakmai konszenzussal fogadják el a fejlesztési tervet – jelezte.
Felsőoktatás és sport
Elmondta azt is, hogy hatezerrel többen jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint korábban; 111 ezer jelentkezőből 74 ezret vettek fel, ebből 54 ezren kapnak állami ösztöndíjat. A miniszter szerint a pedagógus-életpálya elindításával függ össze az, hogy idén többen jelentkeztek tanárszakokra. Ismertetése szerint míg 2014-ben 38 ezren jelentkeztek pedagógusnak és 8900 jelentkezőt vettek fel, idén 44 ezren jelentkeztek és 10 ezret vettek fel.
Beszámolt arról is, hogy a kormány meghallgatta Szabó Tünde sportügyi államtitkár beszámolóját a riói olimpiáról. Hozzátette, hogy a kormány egyeztetést indít 16 szakszövetséggel, hogy milyen további segítséget tudnak nekik nyújtani. A kiemelt sportági szakszövetségek támogatásait növelnie kell a kormánynak – közölte.
Hozzátette, a kormány stratégiai kabinetje áttekinti, hogy a 197 járásban milyen a sportinfrastruktúra, és milyen további feladataik vannak.
Lázár János azt mondta, át kell tekinteniük a szabadidősport céljára szolgáló létesítményeket is, valamint a kormánynak az is kiemelt feladata, hogy az utánpótlás-neveléshez szükséges minden támogatást megadjon.
Jöhet a szülőtartás
A stratégiai kabinet megvitatta azt a javaslatot, amelyet jövő héten a Fidesz-frakció is tárgyal. Azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés fogadjon el beszámolót a Földet a gazdáknak programról, valamint javasolják a három hektár alatti földterületek értékesítésének és a haszonbérletbe adásának folytatását, a földárveréseket pedig állítsák le ismertette a miniszter. Hozzátette, hogy a földeladásból befolyt 270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordítanák.
A kormány jóváhagyta a szociális igazgatási törvény módosítását is, a parlament elé kerülő előterjesztés rendezi a szülőtartás intézményét – jegyezte meg.
A 3-as metró felújításával kapcsolatban megerősítette, hogy a kormány azt szeretné, ha a nemzeti buszgyártás lehetőséget kapna. A kormány tartja a szavát, és szükség szerint helyt áll, ha ez a szempontrendszer többletköltséget okoz – mondta. Hozzátette: lehet, hogy a fővárosnak többe kerülne magyar buszt vásárolni, de a nemzetgazdaságnak végső soron nyereséggel járna.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kitért arra is, hogy nem a kormányon múlik a munkák kezdete, nincs finanszírozási akadály. Úgy látta ugyanakkor, idén már nem fog elkezdődni az építkezés. Jelezte azt is, hogy a miniszterelnök pénteken is egyeztet Tarlós István főpolgármesterrel.
A dugódíjjal kapcsolatos kérdésre Lázár János azt mondta: ha a kormány és a főváros közösen tárgyalna az Európai Bizottsággal, akkor rendezhető lenne az ügy úgy, hogy az megérje a kabinetnek és Budapestnek is.
A kórházi kancelláriarendszer esetleges bevezetését firtató kérdésre azt válaszolta: szakmai vita zajlik, a cél egy egységes irányítási rendszer kialakítása. Megjegyezte, a kormánynak tanulnia kell a Klik szervezeti tanulságaiból, vagyis „ha valamit túlzottan centralizálunk, az akár a minőség rovására is mehet”.
Nemzeti italbolt?
Kitért arra is, hogy azzal, hogy az Európai Bizottság „átengedte” a magyar dohányellátó rendszert, kérdés, hogy más, szintén kiemelten szabályozott termékek – például a gyógyszerek és az alkohol nagykereskedelme – esetében is felmerülhet-e egy központi ellátó kialakítása.
Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő ügyében – amelyben az ügyészség kezdeményezte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését – a Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: a képviselőnek magáért kell helyt állnia, a kormány nem tervezi, hogy helyt áll érte.
Közölte, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz fordulnak Gyömrő újraválasztott polgármesterének az ügyében, a jogalkotó szándéka ugyanis szerintük az volt, hogy akit jogerősen elítélnek, ráadásul adócsalási ügyben, az ne lehessen polgármester Magyarországon.
Mi van, ha méltatlan a politikus?
Folyót lehetne rekeszteni a pro és kontra érvekkel. Ön szerint ismét mondjon le, vagy maradhat régi-új posztján a gyömrői polgármester? Szavazzon!