A Bertelmann Alapítvány megbízásából készült tanulmány hétfőn
ismertetett eredményei szerint a határellenőrzések
visszaállításával számoló legrosszabb forgatókönyv esetén az
importárak 3 százalékkal emelkednek, ami a 28 tagú uniónak a 2016
és 2025 közötti években összesen 1400 milliárd euró
többletköltséget okozna. Ez az összeg az EU éves hazai
össztermékének (GDP) majdnem 10 százalékára rúg. A legnagyobb
euróövezeti gazdaságnak, Németországnak 235 milliárd euróba, a
második számú gazdaságnak, Franciaországnak pedig 244 milliárd
euróba kerülne a szabad mozgás megszüntetése.

Még legjobb esetben is, ha az import csak 1 százalékkal drágul,
az uniós tagállamoknak 470 milliárd eurója bánná a schengeni övezet
felszámolását. Ezen belül Németország 70 milliárd, Franciaország
pedig 80 milliárd eurós többletköltséggel számolhat.

Az Európai Unió éves GDP-je nagyjából 15 ezermilliárd euró,
Németországé pedig több mint háromezermilliárd euró.

„Ha Európában visszaállítják a határellenőrzést, a már amúgy is
gyenge növekedés további nyomás alá kerül” – figyelmeztetett Aart
De Geus, a Bertelsmann Alapítvány elnöke.

A több mint 30 évvel ezelőtt aláírt schengeni egyezmény alapján
megteremtett övezethez jelenleg 26 ország tartozik, közülük 22
tagja az Európai Uniónak. A schengeni övezethez tartozó államokban
megszüntették a belső határőrizetet, az ellenőrzést a külső
határokon végzik.

Az utóbbi fél év során komoly nyomás alá került a schengeni
övezet az elsősorban a Közel-Keletről és Afrikából érkező
bevándorlók számának rendkívül nagy mértékű megugrása miatt. Az
övezet több tagországa ideiglenes hatállyal ugyan, de
visszaállította határain az ellenőrzést, hogy gátak közé szorítsa a
menekültáradatot és regisztrálni tudja az érkezőket.

A schengeni övezet megszűnése nem csak azt jelentené, hogy a
személyek mozgását útlevélhez kötik és ellenőrzik. Az ellenőrzések
visszaállítása együtt járna a határokon átnyúló áruszállítás
idejének hosszabbodásával, ami növelné a vállalatok költségeit és
végső soron áremelkedésekben csapódna le a fogyasztók számára.

A schengeni övezet összeomlása többletköltséget jelentene az
övezeten kívüli országoknak is. Az Egyesült Államok 91 milliárd,
Kína pedig 95 milliárd eurót veszíthetne rajta a következő tíz év
során még legjobb esetben is, a legrosszabb forgatókönyv
megvalósulása pedig akár 268 milliárd, illetve 280 milliárd euróra
is emelheti a többletköltségeket.