A tárgyaláson az ítélőtábla elutasította a felperesek jogi képviselőjének azt az indítványát, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.
A bankok jogi képviselője sok mindent kifogásolt
Az első fokú ítéleten mindössze annyit változtatott az ítélőtábla, hogy abból elhagyta a különféle jogi érvelések ismertetését, mivel azok nem kapcsolódnak az ügyhöz és nem érintik annak érdemi elbírálását.
A tárgyaláson a bankok jogi képviselője kifogásolta, hogy a magyar állam egyrészt jogszabály alkotó, másrészt ennek a pernek az alperese. Szintén nem értett egyet azzal, hogy amikor az általános szerződési feltételek az akkor hatályos jogszabályi előírásnak megfelelőek, akkor is tisztességtelenek.
A bankok jogi képviselője elmondta azt is, hogy az átláthatóság, az arányosság és a szimmetria elve az árazási elvekben jelent meg a bankoknál, így azok nem voltak nyilvánosak. Az elvek részletei bekerültek a konkrét szerződésekbe, de azokat – a vonatkozó törvény szerint – nem vizsgálhatja a bíróság. Az általános szerződési feltételekben viszont nem szerepelnek ezek az elvek – tette hozzá.
Az egyoldalú szerződésmódosítással volt a gond
A felperes bankok és az alperes állam ügyvédje másként látták az átlagos fogyasztót. A felperes szerint a szakszavak használata nem zárja ki azt, hogy a dokumentumot az átlagos fogyasztó megértse. Az alperes viszont azzal érvelt, hogy például az országkockázatot egy átlagos fogyasztó nem érti.
A bíróság az ítéletében kitért arra, hogy nem jelentős az a kérdés, az állam milyen pozícióban vesz részt a perben. Kiemelte, hogy a fogyasztót akkor is tájékoztatni kell, ha az általános szerződési feltétel a jogszabály előírását ismétli.
Az OTP Lakástakarékpénztár ügyének indoklásában a bíróság kifejtette: az előtakarékosságra és a betéti kamatokra nem terjed ki a szerződési feltételek tisztességtelenségét vélelmező törvény hatálya, így azokat nem is vizsgálták.
A bíróság a lakástakarék hiteleinek a szerződési feltételeit vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a törvényi vélelmet nem tudta megdönteni a felperes pénztár.
Az indoklás kiemelte, hogy az egyoldalú szerződésmódosításai tisztességtelenek voltak a pénztárnak.
