Műholdas megfigyelések és földi adatmérések alapján a globális átlaghőmérséklet 0,63 Celsius fokkal volt melegebb 2014-ben a huszadik század átlagához képest – közölte a JMA.
A második legmelegebb év 1998 volt – az El Nino éve – ezt követi 2013, 2010 és 2005. A top tíz legmelegebb év mindegyikét 1998 óta mérték.
Mi az El Niño?
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely ciklikusan jelentkezik. A jelenség során a Csendes-óceán az Egyenlítő térségében jobban felmelegszik, és ez a légkört is felmelegíti. Általában év vége felé indul és több hónapig tart. Szoros összefüggésben van a trópusi tengeráramlatokkal és a szelekkel. Felbukkanásakor egyes vidékeken aszályt és rekordmagas hőmérsékletet okoz, máshol pedig esőzéseket, amelyek akár áradáshoz is vezethetnek. A La Niña ezzel ellentétes jelenség, amelyben az óceán hőmérséklete az átlagosnál hidegebb.
A tudósok arra számítanak, hogy egyre melegebb lesz a Földön az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának növekedése miatt. Mivel az El Niño és az La Niña váltakozik, ezért nem áll be minden évben hőmérsékleti rekord, de a tendencia felfelé mutat.
A JMA egyike annak a négy szervezetnek, amely figyeli a globális hőmérséklet változását. A NASA, a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration – NOAA) az Egyesült Államokban és a Met Office Hadley Centre Nagy-Britanniában egyaránt gyűjti az adatokat. Mind a négy ügynökség másképp elemzi a kapott adatokat, – a NASA-nál például a 2010-es és 2005-ös év megelőzi 1998-at – viszont a tendenciában egyetértenek. Hamarosan ezek a szervezetek is nyilvánosságra hozzák adataikat, a NOAA előzetes adatközlése szerint is 2014 lehetett a rekorder.
Amerika hűvösebb, Európa melegebb
A JMA adatai szerint Észak-Amerikában hűvösebb volt, mint az öreg kontinensen. Ez alól Kalifornia képez csak kivételt, ahol a magas hőmérséklet mellett brutális aszály volt. Ugyanakkor Európában és a Csendes-óceán nagy része felett rekord meleget mértek.
Az is figyelmeztető jelenség, hogy 2014 erősebb El Niño nélkül produkálta a hőmérsékleti rekordot. Az előrejelzések szerint ezen a télen újra megjelent az El Niño, és emiatt 2015 még melegebb lehet. Persze, ez még nem biztos – mutat rá a Vox.com cikke.
Véget ért a „szünet” a globális felmelegedésben?
Ha kiderül, hogy valóban 2014 volt a legforróbb év, akkor az embereknek – a politikusoknak főleg – ki kell lépniük abból a kényelmes álláspontból, hogy a globális felmelegedés megállt 1998-ban – hívta fel a figyelmet blogjában Chris Mooney.
Van itt azonban néhány dolog, ami magyarázatra szorul. Az a gondolat, hogy a felmelegedés folyamata megállt, sosem volt elég meggyőző, és nem csak azért, mert 1998 rekordnak számított. A tudósok már számos bizonyítékot gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy az üvegházhatású gázok emelkedő kibocsátása a Föld felmelegedéséhez vezet. Az a tény, hogy bolygónk forróbb lett az utóbbi évszázadban, ennek kiváló bizonyítéka. A hőmérsékleti rekordok nem segítik a helyzet megértését. Végülis mindegy, hogy 2014 a rekorder, vagy csak a második, esetleg a harmadik legmelegebb év. Valójában a hosszútávú trendek számítanak igazán.
Az hoz zavarba egyes tudósokat, hogy az elmúlt 15 évben a felszíni hőmérséklet lassabban emelkedett, mint az azt megelőző 20 évben, pedig az üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett. Ez az, amire gyakran a „szünet” kifejezést használják.
A szünet miatt a klímakutatók érdeklődésének fókuszában több hipotézis áll. Az egyik, hogy vajon az óceánok mennyi üvegházhatású gázt „ejtettek csapdába” a légkörből. A másik, hogy a 2000-es években visszafogottabbá vált a vulkáni aktivitás, és ez is okozhatta a lassulást.
A vita persze nem áll meg. Hiszen, ha az óceánok a passzátszelek miatt több ilyen gázt nyeltek el, akkor az felgyorsítja a felmelegedését, amely majd a légkör hőmérsékletének emelkedéshez vezethet. Ugyanakkor a rövidtávú hőmérsékleti adatok elemzése segíthet a tudósoknak meghatározni a globális felmelegedés gyorsaságát, amely persze szoros összefüggésben van a széndioxid-kibocsátással is.
Összességében azonban a kép nem változik: ahogy nő a széndioxid-kibocsátás, úgy lesz egyre melegebb a Földön. Persze lesznek rövidtávú ingadozások, egyik év rekordot dönt, a másik nem. Egyik évben melegebb lesz az El Niño miatt, a másik évben hidegebb lesz a La Niña következtében. De egy biztos hosszútávon: a globális felmelegedés még mindig velünk van.
