E javaslatokról a görög kormány azt állítja, hogy már eljuttatta a címzettekhez, Brüsszelben azonban még senki nem állította, hogy ténylegesen látta volna leírva, konkrétan mit indítványoznak a görögök. Azt viszont megerősítették, hogy vasárnap délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel, valamint Angela Merkel német kancellárral, majd pedig Juncker Merkellel. A Milánóban tartózkodó Francois Hollande francia elnök délután azt mondta, hogy valóban létezik új görög javaslat.
Nem lenne túl jó, ha mennének a görögök
Görögország távozása az euróövezetből senkinek nem lenne jó, ennek megakadályozása érdekében „egyetlen másodpercet sem szabad elvesztegetni” – mondta Hollande, amikor a milánói Expót megtekintve találkozott Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. Renzi újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint most minden feltétel adott a görögökkel való megállapodáshoz.
A frankfurti székhelyű Európai Központi Bank vezetősége hétfő reggel vitatja meg, fenntarthatják-e továbbra is saját forrásból az egyre nagyobb betétkivonási nyomásnak kitett görög bankok likviditását. Jelen esetben a „nemzetközi intézmények” alatt az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank mellett az amerikai székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) értendő, amely a két eddigi, mintegy 240 milliárd eurós összértékű görög támogatási csomagban a kisebb, de nem elhanyagolható hitelező partner szerepét játszotta az európai intézmények mellett.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank az unió részéről a politikai és a pénzügyi érdekek képviselőjeként szólal meg, de jogi értelemben egyikük sem hitelnyújtó szerződő fél a görögökkel: ezt a szerepet az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű pénzügyi alap tölti be. A második, immár kétszer meghosszabbított támogatási csomag, amelyből 7,2 milliárd eurót még nem folyósítottak a görögöknek, immár végérvényesen lejár június 30-án.
Ugyanazon a napon esedékessé válik 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Az intézmények a fennmaradó 7,2 milliárd átutalásának előfeltételeként azt várják a görög kormánytól, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósítson meg, a következő években növelje az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan vezesse ki a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint tegye egységesebbé – az emelés jegyében – jelenlegi, „széttöredezettnek” minősített áfarendszerét.
Elég ráérősen cselekedtek
A görögök mindeddig nem tettek le az asztalra elfogadható reformcsomagot. Amikor a legutóbb csütörtökön eredménytelenül zárult az euróövezeti pénzügyminiszterek luxembourgi tanácskozása, Donald Tusk hétfőre rendkívüli tanácskozásra hívta össze Brüsszelbe az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfőit. Hétfőn az euróövezeti pénzügyminiszterek a déli órákban, a csúcsvezetők pedig este ülnek össze. Hogy lesz-e érdemi vitaanyag a tárgyalóasztalon, az jó eséllyel még vasárnap este kiderülhet.
