Tegnap este adták át a javaslatot
Nikosz Pappasz államminiszter és Euklidesz Cakalotosz külügyminiszter-helyettes, a görög tárgyalódelegáció vezetője hétfő este Brüsszelben adta át a javaslatokat tartalmazó két kiegészítő dokumentumot Pierre Moscovicinek, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagjának.
Margaritisz Szkínász, a bizottság szóvivője megerősítette, hogy megkapták az új görög javaslatokat, amelyeket alaposan áttanulmányoznak, „gondosan és figyelmesen elemeznek” az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői.
Nem lesz előremozdulás?
Egy uniós tisztségviselő azonban máris kijelentette, az új indítványok nem elégségesek ahhoz, hogy a tárgyalási folyamatot előremozdítsák. Egy másik uniós forrás úgy fogalmazott, hogy a görög előterjesztés elégtelen, és elfogadhatatlan az euróövezeti országok számára. Görögország a múlt hétfőn előterjesztett egy 47 oldalas csomagot, amelyre szerdán egy ötoldalas ellenjavaslatot kapott a nemzetközi hitelezőktől.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki már csütörtökre új javaslatokat ígért Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, elutasította és abszurdnak nevezte a hitelezők indítványait a görög parlamentben pénteken tartott beszámolójában.
A kritikus pontokban nem egyeznek
Az ellentétek alapvetően három területre koncentrálódnak: Athén elutasítja a hitelezőknek az általános forgalmi adó emelésére és a nyugdíjak csökkentésére tett javaslatait, valamint kitart a munkavállalók erősebb védelmét szolgáló törvények helyreállítása mellett. Az új görög javaslatokról kevés információ szivárgott ki, egy görög kormányzati forrás annyit árult el, hogy alternatív ötleteket terjesztettek elő a költségvetési intézkedésekre, valamint felvázoltak egy megvalósítható tervet a görög adósságteher életképessé tételére.
A kritikus pont Athén azon kérése lehet, hogy az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) bevonásának révén ütemezzék át az Európai Központi Bank birtokában lévő, júliusban és augusztusban lejáró görög államkötvények visszafizetését. Összesen 6,7 milliárd euróról van szó, ennek kifizetése szinte bizonyosan csődbe vinné a görög államot.
Szerdán Brüsszelben fognak a nagyok beszélgetni
Brüsszelben kedden is folytatódtak a politikai és szakértői szintű tárgyalások is a görögök és a nemzetközi hitelezők között. A görög miniszterelnök szerdán Brüsszelben újabb megbeszélést tart Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel, valamint nem kizárt, hogy Junckerrel is egyeztet a válság megoldásáról.
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak. A határidő június 30.
Ez lenne a vég kezdete
Európai források közlése szerint Görögország és a hitelezők tárgyalnak arról is, hogy a június 30-án lejáró nemzetközi mentőcsomag hatályát a jövő év március 30-ig meghosszabbítják. Alekszisz Ciprasz a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, szenvedélyes hangvételű nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy Görögország euróövezeti tagságának megszűnése a vég kezdetét jelentené a 19 országot tömörítő blokk számára.
„Ha Görögország csődbe megy, a piacok azonnal keresni kezdenek egy másik áldozatot” – mondta Ciprasz.
Mindazonáltal továbbra is az a meggyőződése, hogy nagyon közel kerültek a megállapodás megkötéséhez.
