Nem tudott kimászni a gödörből magyar ipar

2020. júliusban:

• Az ipari termelés volumene 8,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
• A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 7,2, áprilishoz képest pedig 46%-kal nőtt.
• Az ipari export volumene 6,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 35%-át képviselő járműgyártás kivitele 11,7%-kal visszaesett, míg a 15%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 5,5%-kal nőtt.
• Az ipar belföldi értékesítése 8,3, ezen belül a feldolgozóiparé 11,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 8,0, a csekély súlyú bányászaté 31%-kal esett vissza. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,1%-kal csökkent.

A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása (%)

• A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés mintegy 29%-át képviselő járműgyártás 13,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 16,9, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 10,8%-            kal visszaesett.
• A feldolgozóipari termelés 12%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 2,3%-kal nőtt. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 52, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 14,1%-kal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 68%-kal visszaesett.
• A feldolgozóipari termelésből több mint 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék 0,3%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, a külpiaci eladások növekedésének és a hazai eladások mérséklődésének az eredőjeként. A legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,7, míg a második legjelentősebb italgyártás 7,7%-kal csökkent. Az igen csekély súlyú alágazatok termelése nőtt a legnagyobb mértékben: a halfeldolgozás, -tartósítás 82, a dohánytermék gyártása 37%-kal bővült. Jelentősen, 26%-kal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is.
• A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 1,6%-kal nőtt, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.
• A vegyi anyag, termék gyártásában tizenkilenc havi csökkenés után növekedést mértünk. Júliusban a kibocsátás 6,7%-kal emelkedett, főleg a műanyag-alapanyag gyártásának köszönhetően.
• A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 23%-kal (az alágak közül a legnagyobb mértékben) csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2020. július

(%)

• Az ipari termelés a régiók közül csak Észak-Alföldön nőtt (5,2%-kal) az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 12,9%-kal Nyugat-Dunántúlon csökkent a volumen, a többi régióban 2,0 és 11,9% közötti visszaesést mértünk.
• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes, új rendelésének volumene 5,9%-kal kisebb volt a 2019. júliusinál. Az új belföldi rendelések 4,7, az új exportrendelések 6,1%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány július végén 0,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

2020. január–júliusban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 12,1%-kal visszaesett. Az összes értékesítés 63%-át adó külpiaci eladások volumene 12,6, míg a 37%-ot képviselő hazai értékesítésé 7,8%-kal csökkent.
• Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (1,5%-kal) nőtt. A többi régióban 3,8 és 20,2% közötti volumencsökkenést mértünk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.

Következő megjelenés: Ipar (második becslés), 2020. augusztus – közzététel: 2020. október 13.