Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
Fókuszban az inflációs cél fenntartható elérése
A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez – ez a jegybank szerint továbbra is 2019 közepére várható – az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges – indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kamat szinten tartását a keddi ülést követően kiadott közleményében.
A testület a közlemény szerint kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.
Nem számítanak mostanában változásra
A legfrissebb londoni elemzői vélemény szerint valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő két évben emelné alapkamatát a jelenlegi 0,90 százalékról.
Nem lepődtek meg az elemzők
Az ülést követően megjelent közleményben túl sok újdonság nem szerepelt, egy lényeges elemet lehet kiemelni: a januárban bevezetett programok értékelése során a jegybank a hazai hosszú lejáratú állampapír-piaci hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját vizsgálja (hozamspread), és a későbbiekben ennek megfelelően finomhangolhatja a rendszert. Ez mindenképpen jó hír, hiszen ezzel elkerülhető lehet a hirtelen forintgyengülés – írta a keddi döntés után az Equilor.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Január 1-én új eszközöket vezetett be a jegybank, melyek segítségével az állampapír-piaci hozamok további csökkenését, és a hozamgörbe meredekségének csökkentését szeretnék elérni, tehát elsősorban a hosszabb lejáratú hozamokra fejtenének ki hatást.
Finomhangolták a kamatcsere-eszközt
Az egyik program egy feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz (IRS), amelyhez az első negyedévre vonatkozóan 300 milliárd forintos keretösszeget rendeltek (az egész évre szóló keretösszeg elérheti az 1 200 milliárd forintot). Ennek segítségével a kereskedelmi bankok a jelenlegi alacsony szinten tudják stabilizálni a forrásköltségeiket, amely ösztönzőleg hathat a hosszabb lejáratú állampapírok vásárlására, hiszen egy későbbi hozamemelkedés nem okozna veszteséget a kereskedelmi bankoknak.
Az eszközt január 29-től finomhangolták, az első tender még változó áras volt, a továbbiakban fix áras tendereket hirdetnek meg. Erre azért volt szükség, mert a megelőző tenderre hatalmas mennyiségű, 570 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, azonban a jegybank csak az előre meghirdetett mennyiséget, mindössze 75 milliárdnyi ajánlatot fogadott be.
Az új rendszerben már nem várható ilyen nagy mennyiségű ajánlat beérkezése, így a jegybank a korábbi céloknak megfelelően tudja használni az eszközt.
A másik eszköz egy célzott program, amelynek keretén belül 3 éves, vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol az MNB, ezzel is plusz likviditást biztosít a kereskedelmi bankok részére, illetve csökkenti a bankok kockázatát.
Mindkét eszköz segítheti a fix kamatozású hitelek arányának növekedését, amelyet a jegybank a korábbi jelzései alapján a jelenlegi 35-40 százalékról 80 százalékra szeretne emelni.
Hozamemelkedés az elmúlt hetekben
Az új eszközök novemberi bejelentését követően csökkentek a hosszabb lejáratú hozamok is, az 5 éves hozam január közepére 1,06 százalékról 0,98 százalékra, míg a 10 éves hozam 2,12 százalékról 1,95 százalékra, azonban az elmúlt hetekben némi hozamemelkedés volt minden lejáraton, tegnap 1,13 százalékos, illetve 2,16 százalékos hozamszintet láthattunk, tehát visszatértünk a november végi értékek fölé.
A hozamemelkedés egyik legfontosabb oka, hogy az MIRS tenderek feltételeit módosította az MNB, és így több nagyobb spekulatív szereplő (hedge-fund) zárta az állampapír-piaci pozícióit.
Visszafogott infláció
Az inflációs folyamatok továbbra is visszafogottak Magyarországon, a jegybank a decemberi inflációs jelentésben közzétett prognózisa szerint 2019 közepére érhetjük el a 3 százalékos jegybanki célszintet. Ez jelentős mozgásteret biztosít az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartására, és egyelőre a külső környezet is támogató.
Amennyiben az infláció gyorsabban emelkedik a vártnál, vagy az Európai Központi Bank dinamikusabban lép, az MNB is lépéskényszerbe kerülhet, de egyelőre nincsenek erre utaló jelek.
