Az EU-nak kell dönteni
Az orosz állami energetikai cég vezetője a Gazprom éves közgyűlését követően közölte, hogy több elképzelés is létezik arról, milyen vezetékek és milyen útvonalon csatlakozhatnának a Fekete-tenger alatt induló és Törökország felé tartó Török Áramlathoz Európa területén. Magyarországot is említette az útvonalakon szereplő országok között.
Alekszej Miller azt is elmondta, hogy még nincs eldöntve a Török Áramlat végleges útvonala és a végállomás helyszíne, vagyis az átadó állomás helye is nyitott kérdés. Hangsúlyozta, hogy az európai országokon múlik, milyen vezetékek csatlakoznak majd a Török Áramlathoz, amely Törökország után Görögországban folytatja majd útját, de más elnevezéssel.
„A Gazpromnak nincs aktív állásfoglalása arra vonatkozóan, milyen csatlakozó vezeték lenne a jobb” – közölte.
Több elképzelés is van
A Gazprom vezérigazgatója azt mondta, hogy több elképzelés létezik a Török Áramlathoz csatlakozó európai vezetékekkel kapcsolatban. Közöttük a Szlovákia által szorgalmazott Eastringnek nevezett projektet említette, majd hozzátette, hogy „olyan is van, amely Magyarországon keresztül az osztrák Baumgartenig szállítaná az orosz gázt”.
Miller szerint a legjobb az lenne, ha a Fekete-tengertől Bamugartenig vinnék az energiahordozót Európába. Hozzátette, hogy azt is figyelembe vennék, hogy Szerbiában, Magyarországon és Ausztriában „elég magas szintűek az előkészületek” – utalt a tavaly leállított Déli Áramlat projekt tervezési munkálataira.
Négy gázvezeték lenne
Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly december elején a törökországi Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől és Törökország felé viszi az orosz gázt. A politikus azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió akadályozta a projektet. Az idén januárban ki is jelölték a Törökországba tartó gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban új nyomvonalon, Törökország európai részébe vezet.
A Fekete-tenger alatt négy vezetékágat építenek, ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tudnak majd átengedni. A Gazprom összesen évi 63 milliárd köbméter földgázt juttathat el így Törökországba, az első szállítást 2016 végére tervezi. A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetetett volna Ausztriáig.
Már készül a TANAP
A Robert Fico szlovák miniszterelnök által június elején Moszkvában ismertetett Eastring Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával kapcsolódna a Török Áramlathoz. Alekszej Miller a mostani tájékoztatón arra az újságírói kérdésre, miszerint össze lehet-e kötni a Török Áramlatot az EU területén a TANAP-pal, a Kaszpi-tengeri földgáz Európába juttatására szolgáló vezetékkel, közölte, hogy hamarabb elkészül a Török Áramlat fekete-tengeri szakasza, minthogy a TANAP eljut Európába.
Az Európai Bizottság által támogatott déli gázfolyosó terve szerint a Kaszpi-tengeri Sah Deniz gázmezőről Törökországon keresztül érkezne földgáz Dél-Európába, majd onnan Közép-Európáig vinnék az azerbajdzsáni gázt. Az azeri gáz két vezetéken (TAP és TANAP) jutna Európa déli részére. A többségében török TANAP vezeték alapkövét tavaly szeptemberben tették le Baku közelében.
Magyarország sem tétlenkedik
A Tesla gázvezeték építését előkészítő szakértői munkacsoport közösen véglegesíti a hálózati rendszerüzemeltető vállalatok együttműködési megállapodását, amelynek aláírását az ősszel tartandó miniszteri találkozóhoz időzítik – ebben állapodtak meg a munkacsoport első, Budapesten tartott ülésén.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki közleményében kiemelte, hogy a munkacsoport célja, hogy megvizsgálja a Törökországot, valamint Közép- és Délkelet-Európát összekötő földgáz-csővezetékes kapcsolat létrehozásának lehetőségét. Az ülésen a magyar fél részletesen bemutatta a Tesla projekt fő paramétereit, a 2019-es induláshoz vezető időszak mérföldköveit és operatív menetrendjét, emellett ismertette a hálózati rendszerüzemeltető vállalatok által aláírandó együttműködési megállapodás tervezetét – olvasható a közleményben.
Reverzszállításra is alkalmas lesz
A felek üdvözölték, hogy a Tesla projekt felkerült a Földgáz Rendszerirányítók Európai Hálózatának tízéves fejlesztési tervébe. Megállapodás született arról, hogy közösen lépnek fel az EU-s közös érdekű projekt (Project of Common Interest – PCI) státusz biztosítása érdekében, megteremtve ezzel az uniós finanszírozási források bevonásának egyik előfeltételét.
A minisztérium kiemelte, a Tesla célja, hogy összeköttetést teremtsen a közép- és délkelet-európai fogyasztói központ és a török piac között. A tervezett vezeték kétirányú szállításra alkalmas vezetékként jelentősen hozzájárul a közép- és délkelet-európai régió, illetve egész Európa energiabiztonságához – tették hozzá.
Hozzájárul a régió stabilizálásához
A KKM közleményében hangsúlyozta, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által kezdeményezett, a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, továbbá a török Európai Unió-ügyi miniszter részvételével április 7-én tartott ötoldalú miniszteri találkozó folytatásaként tartották meg a szakértői munkacsoport ülését, amelyen megfigyelőként az Európai Bizottság képviselője is jelen volt.
A minisztérium szerint a Tesla – ellátás-biztonsági jelentősége mellett – a tágabb régió stabilizálásában és gazdasági fejlődésben, valamint a Nyugat-Balkán EU integrációs folyamatában is jelentős hozzáadott értéket képvisel – olvasható a közleményben.
