A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint minden idők legnagyobb növekedési ütemével, 16,7 százalékkal nőttek a beruházások 2017-ben az előző évi 16,0 százalékos visszaesést követően.
Nem okozott meglepetést
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a jelentős növekedés várható volt, egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt az uniós forrásokon alapuló projektek és az építőipari fejlesztések is nagyban hozzájárultak az emelkedéshez.
A jelentős növekedést azonban óvatosan kell kezelni, az üzleti szektor beruházásainál fokozatosan lassult a növekedés, az első negyedévben még 32 százalékos, az utolsóban pedig már csak 3,1 százalékos emelkedésnél jártak.
Fordított helyzet
Ezzel szemben a költségvetési beruházásoknál fordított volt a helyzet, az első negyedévi 26 százalékkal szemben az utolsó negyedévben már 69 százalékos volt a növekedés. Ez azt jelenti, hogy jelentősen kinyílt a beruházási olló a költségvetés szervek és a vállalatok között, ami szerkezeti szempontból negatív trend.
Kedvezőtlen az is, hogy a gépberuházások is fokozatosan visszaestek az év során, az utolsó negyedévben elért 8,5 százalékos emelkedés bőven elmarad az összes beruházásnál bekövetkezett 14 százalékos bővüléstől – figyelmeztetett a szakember.
Egyelőre nincs átütő változás, amelynek révén a magánszektor a termelékenység markáns növekedésével jelentős megemelné a magyar gazdaság potenciális növekedését. Németh Dávid szerint a magas bázis miatt az idén nem lesz könnyű a tavalyi beruházási ütemet elérni, ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül támogathatja a magánszektor fejlesztéseit.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jelenlegi kilátások alapján idén 10 százalék körüli növekedésre lehet számítani ebben az évben – prognosztizálta a K&H vezető elemzője.
Alábbhagyott a lendület
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is arra figyelt fel, hogy az év első felében mind a magán, mind az állami beruházások látványosabban növekedtek, az év végére viszont a magánszektorban alábbhagyott a lendület.
A feldolgozóiparban már csak 1,9 százalékos volt a beruházások növekedési üteme a negyedik negyedévben, míg a kereskedelemben, az információ-kommunikációban és a mezőgazdasági beruházásokban már visszaesés következett be éves összevetésben.
A beruházási teljesítmény továbbra is szoros kapcsolatban áll az uniós források beáramlásával, illetve ezeknek esetleges kormányzati előfinanszírozásával. A 2018-as év kilátásai kifejezetten kedvezőek a beruházások szempontjából, hiszen az uniós forrásbeáramlás az idei évben várhatóan tovább folytatódik.
A volumenbővülés azonban várhatóan már nem lesz olyan látványos, mint tavaly, hiszen a bázis most már jóval magasabb – összegezte az Erste Bank elemzése.
Továbbra is kétszámjegyű növekedés várható
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában emlékeztetett arra, hogy az építőipari szerződésállományból és a folyamatban levő beruházások soha nem látott mértékéből is következik, hogy az idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése.
A vállalatokat technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcson levő üzleti- és fogyasztói bizalmi- és hangulat-indexek is a további beruházásokat segítik.
Idén a beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások önmagukban is több 100 milliárd forinttal növelhetik. A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a 2014-2020-as ciklus mintegy 20 százalékánál tartanak, így az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg.
A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is, idén kezdődik el a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése, idézte fel az elemző.
