Van akinek sikerül
A horvát-szlovén határt pénteken 2379, szombaton 2630, vasárnap 880 migráns lépte át.
Szlovéniában – a legfrissebb ljubljanai adatok szerint – október közepe óta 404 ezer illegális bevándorlót regisztráltak, csak az újévben 25 333-at.
Annak ellenére, hogy Szlovénia novemberben bejelentette, nem fogad gazdasági migránsokat, és erről Horvátországot, Szerbiát és Macedóniát is értesítette, amelyek ezért megszigorították a határellenőrzést, a nem háborús területekről érkező bevándorlók egy részének mégis sikerült egészen Horvátországig eljutnia.
Horvátország nem működik együtt
Ranko Ostojic horvát ügyvezető belügyminiszter a hét végén újságíróknak nyilatkozva elmondta: november 16. óta 1110 nem afganisztáni, iraki és szíriai migránst sikerült feltartóztatniuk a horvát-szerb határon, harmincegyen közülük azonban bejutottak Horvátországba, és jelenleg Szerbiába való visszatoloncolásukra várnak.
A tárcavezető megismételte korábbi kijelentését, miszerint Horvátország továbbra sem hajlandó a migránsok adatait az ujjlenyomatokat rögzítő Eurodac-rendszerbe továbbítani. Ezt azzal indokolta, hogy a regisztrációval Horvátország gyűjtőközpontjává válhat azoknak a migránsoknak, akik nem kapnak menedékjogot a nyugat-európai országokban.
Elmondta azt is, hogy Szlovéniával működik az adatközlés, amely várhatóan a nyugat-balkáni útvonalon elhelyezkedő többi országgal is rövidesen életbe lép. Ljubljana egy héttel ezelőtt a Horvátországból Szlovéniába továbbszállított migránsok összeírását kérte Zágrábtól, és jelezte: amennyiben nem kapnak listát a bevándorlók pontos adataival, nem fogadják őket.
Pénzügyi segítség az EU-tól
Ostojic arról is beszámolt, hogy szeptember óta 114,5 millió kunába (közel 5 milliárd forint) került Horvátországnak a migránsok ellátása és szállítása. Hozzátette, hogy eddig a költségek 80 százalékát fedezte az Európai Unió (EU).
A Vecernji List című horvát napilap hétfőn azt írta, hogy a migránsok szállításának költségein túl a vonatokon okozott károk költségei is tetemesek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A horvát vasutak (HZ) nettó 9,9 millió kunára (427 millió forint) becsüli azokat a károkat, amelyeket a migránsok szállítása okozott neki. Egyéb más munkálatok mellett 55 vagonban ki kell cserélni vagy fel kell újítani az üléseket – közölte a vállalat.
A lap szerint a vasúttársaság szállítási költségei 75 ezer kunára (3,2 millió forint) rúgnak naponta. Közel négy hónap alatt a HZ 488 698 migránst szállított egyik országhatártól a másikig, és 426 menetrenden kívüli vonatot indított, ez pedig 31,9 millió kunába (közel 1,38 milliárd forint) került. A kiadásokat a horvát belügyminisztérium téríti meg a vállalatnak – írta a lap.
Hamarosan a szakadék szélén?
Wilfried Haslauer az osztrák televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy kérdéses a fennálló szociális rendszer igazságossága. A menekültstátusszal rendelkezők még nem járultak hozzá Ausztria szociális ellátórendszeréhez – jelentette ki a néppárti politikus, majd feltette a kérdést: miért kellene ugyanolyan mértékű juttatásokat kapniuk a menekülteknek, mint Ausztria lakosainak. Javaslata szerint olyan feltételekhez kellene kötni a támogatást, mint a nyelvtanfolyamok sikeres elvégzése, az integrációra való hajlandóság vagy az iskolai képesítés megszerzése.
Haslauer figyelmeztetett: Ausztria és az Európai Unió hamarosan „a szakadék szélére kerülhet”, amennyiben a téli hónapokban nem készül fel a határok biztosítására és a menekülthelyzet kezelésére. Szerinte a befogadás felső létszámkorlátját a tartományi vezetők és a kormány január 20-ára tervezett találkozóján közösen kellene meghatározni.
Megosztja az embereket a kérdés
A salzburgi vezető nyilatkozatára reagálva Josef Ostermayer kancelláriaminiszter a menekültek igazságos európai elosztását és az unió határain felállítandó regisztrációs központok (hot spotok) szükségességét hangsúlyozta. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a menekültek befogadásának azonnali leállítását javasolta, a Caritas segélyszervezet elnöke, Michael Landau viszont az emberi jogokra hivatkozva a befogadott menekültek létszámkorlátja és a menekültstátus megszerzésének szigorítása ellen emelt szót.
Salzburgban augusztus vége óta csaknem 300 ezer bevándorlót láttak el. Jelenleg is naponta több százan érkeznek a tartományba és arra várnak, hogy továbbutazhassanak Németország felé. A tartományban 5000 migráns, főleg szíriai, iraki és afganisztáni ember kap alapellátást. A menekültkérdés igencsak megosztja a város lakosságát, mivel a migránsok között sok olyan is van, aki nem háború sújtotta övezetből érkezett.
Több támadás is volt
A szilveszter éjjeli kölni esetekhez hasonló, nők elleni erőszakos molesztálás miatt számos bejelentést tettek Ausztriában is. A legtöbb, eddig összesen nyolc feljelentés a salzburgi rendőrséghez érkezett. Hat bejelentett bűneset szilveszter éjszakáján történt, de december 26-án, valamint január elején is követtek el támadásokat nők ellen. Három esetet már kivizsgáltak, egy 23 éves szíriai férfit, valamint egy 24 és egy 28 éves afgán férfit gyanúsítanak.
A salzburgi rendőrség tájékoztatása szerint arról azonban még nem lehet tudni, hogy szervezett támadásokról van-e szó, és lehet-e kapcsolatot találni az egyes elkövetők vagy elkövetőcsoportok között.
Egyre több a hamis útlevél
Szakértők szerint nagyon könnyű hamis szíriai útlevélhez jutni, Törökországban és Görögországban akár már 200-300 euróért is vásárolható ilyen dokumentum. Macedónia novemberben szigorított a határellenőrzésen, és már csak a háborús övezetből, azaz Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezőket engedi be az országba, és a belépést regisztrációhoz köti, ezért nőhetett meg a hamis útlevéllel érkezők száma.
A televíziónak vasárnap este nyilatkozók szerint viszont ennél aggasztóbb, hogy a migránsok száma a tél beálltával sem csökkent, s míg nyáron az érkezők 90 százaléka férfi volt, most azonos számú férfi, nő és gyermek érkezik.
A macedón-görög határőrizet megerősítéséhez Magyarország, Szerbia, Horvátország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia küldött rendőröket. A magyar rendőrök hőkamerákkal és terepjárókkal figyelik a határt, hogy a migránsok csak az arra kijelölt helyeken tudjanak belépni az országba.
Macedónia – Magyarországhoz hasonlóan – kerítést épít a határain, és erre a célra Budapesttől 100 kilométernyi pengésdrótot kapott – emlékeztetett a Telma televízió.
