A londoni elemzői közösség a keddi adatismertetés előtt egyöntetűen megjósolta, hogy a májusi éves infláció nyolc havi mínusz után immár pozitív lesz, de a legmagasabb előrejelzés is 0,4 százalékos emelkedést valószínűsített.
Már nem kell aggódni
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az inflációs adatot kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a májusi inflációs ütem és a „figyelemreméltó” első negyedévi gazdasági növekedés nyomán várhatóan elenyésznek a magyar gazdaságot fenyegető deflációval kapcsolatos piaci aggályok.
Az elemzői kiemelte, hogy 2013 óta most első ízben emelkedtek az élelmiszerárak éves összevetésben, az energiaár-inflációra a nyersolajárak korábbi eséséből eredő hatás pedig folyamatosan halványul. Jackson szerint ugyanakkor a magyar gazdaságban változatlanul érvényesülő jelentős kapacitástöbblet várhatóan a következő 18 hónapban is alacsonyan tartja az inflációt, lehetővé téve a rendkívül laza monetáris kondíciók fenntartását.
A Capital Economics londoni elemzője közölte: a ház várakozása szerint a tizenkét havi inflációs ütemek sem az idén, sem jövőre nem haladják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi inflációs célszintjét. A Capital Economics mindezt egybevetve azzal számol, hogy az MNB monetáris tanácsa még egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést végrehajt ebben a hónapban, de az így kialakuló 1,50 százalékos alapkamaton be is fejezi az enyhítési ciklust.
Meddig megy el a magyar jegybank?
A londoni elemzői közösségben ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy az infláció milyen mértékben lesz tényezője a továbbiakban az MNB monetáris döntéseinek, és arról is, hogy a kamatcsökkentések folytatódnak-e az 1,50 százalékos alapkamat elérése után. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is még egy 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak ebben a hónapban, és jelenleg érvényes távlati előrejelzésük az, hogy a magyar jegybanki alapkamat egészen 2016 decemberéig 1,50 százalékos szinten marad.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jóllehet a magyarországi infláció már túljutott mélypontján, véleményük szerint azonban az inflációs adatok továbbra sem gyakorolnak jelentősebb hatást a monetáris tanács alapállására. A ház várakozása szerint az MNB alapkamata 2015 végére 1,35 százalékig süllyed a jelenlegi 1,65 százalékról, feltéve, hogy addig nem romlik markánsan a globális kockázatvállalási hangulat.
A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni elemzőinek előrejelzése szerint a kérdés csak az, hogy az MNB átvált-e 0,10 százalékpontos lépésenkénti kamatcsökkentési ütemre az eddigi 0,15 százalékpontról. Az RBS elemzői ettől függően 1,20-1,35 százalék közötti alapkamaton várják az enyhítési ciklus végét, és véleményük szerint a forint nagyon kirívó és tartós gyengülése kellene e kamatkilátás módosulásához.
Vége a deflációnak
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői – akik az előrejelzési sáv felső szélén voltak 0,4 százalékos prognózisukkal – a májusi inflációs adatokat kommentálva annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon véget ért a defláció.
A ház szakértőinek várakozása szerint a tizenkét havi inflációs ütemek innentől fogva a pozitív tartományban maradnak, és különösen az idei év végén már meredekebb ívű gyorsulás kezdődik. A cég szerint ezt az élelmiszer- és az energiakomponensben belépő erőteljes bázishatások és a maginfláció ezzel egy idejű fokozatos emelkedésének kombinációja okozza majd.
2016 elején fog tetőzni
A JP Morgan londoni elemzőinek keddi előrejelzése szerint 2015 végén 2,3 százalékos tizenkét havi infláció várható, és az éves összevetésű inflációs ütem 2016 elején tetőzik 2,9 százalékon. Onnantól azonban a ház várakozása szerint ismét lassulás várható, és az infláció 2016 egészében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintje alatt marad. A JP Morgan előrejelzése szerint jövőre 2,3 százalékos egész évi átlagos infláció várható Magyarországon.
A cég londoni elemzői hangsúlyozták, hogy jóllehet az éves infláció jelenleg 0,5 százalékponttal az MNB időszaki előrejelzése felett jár, e túllépés zömét azonban olyan tételek okozzák, amelyek kívül esnek a maginflációs körön.
2017-ig nem fog emelni az MNB
A ház ebben a környezetben azzal számol, hogy az MNB monetáris tanácsa a júniusi kamatdöntő ülésen újabb 0,15 százalékponttal 1,50 százalékra csökkenti az alapkamatot.
A JP Morgan elemzői közölték, látnak mozgásteret arra, hogy az MNB alapkamata szeptemberre 1,20-1,30 százalékig csökkenjen tovább, feltéve, hogy a forintárfolyam, illetve a központi euróövezeti piacok hozamszintjei addig stabilizálódnak.
A cég londoni szakértői egészen 2017-ig nem számolnak MNB-kamatemeléssel, tekintettel arra, hogy jelenlegi előrejelzésük szerint az infláció 2016-ban végig a jegybanki célszint alatt marad.
