Noha az emelkedés húsz hónapja nem tapasztalt mértékű, történelmi összehasonlításban még így is viszonylag alacsony az ONS szerint. A statisztikai hivatal az üzemanyag, a szeszes italok és a szállások árának emelkedését és az élelmiszerárak egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb mértékű csökkenését nevezte meg az infláció gyorsulásának legfőbb okaként. Lassította viszont az emelkedés ütemét a szociális lakások bérleti díjának és egyes játékok árának mérséklődése.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A szorosabban vett kiskereskedelmi árindex (RPI) 1,9 százalékkal nőtt júliusban az előző hónapban mért 1,6 százalékhoz képest. Ez az index határozza meg többek közt a vasúti jegyárak emelkedésének mértékét 2017-ben.
Hat vagy nem hat a Brexit?
A statisztikai hivatal szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a brit európai uniós tagságról tartott júniusi népszavazás eredménye és az EU-ból való várható kilépés hatással volt az infláció mértékére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ONS adataiból ugyanakkor kiderült, hogy a font árfolyamának a referendum után tapasztalt esése az importárakban emelkedést hozott. Ezáltal 0,3 százalékkal nőtt a termelői árindex. Ez rekord az utóbbi két évben, és arra utal, hogy a termelők a vásárlókra hárítják át a magasabb importárakból adódó plusz költségeiket.
Mindezek alapján szakértők az infláció további emelkedésére és a reálbérek csökkenésére számítanak az elkövetkező hónapokban, illetve jövőre.
Egyesek szerint viszont időt kell adni a gazdaságnak az EU-ból való várható kilépéshez való alkalmazkodásra, a vállalkozásoknak pedig új üzleti stratégiák kialakítására.
