Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) továbbra is kifogásolja, hogy a magyar statisztikai hatóságok nem sorolták át az Eximbankot a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba. A vita kimenetele azért fontos, mert az Eximbank átsorolása növelné Magyarország államadósságát. Vajon mekkora kockázattal kell számolnunk?
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Egy-két százalékkal is megdobná az államadósságot
Amennyiben az Unió eljárást indít, mindenképpen elhúzódó ügyre számíthatunk, melynek nem várhatóak rövid távú hatásai – hangsúlyozta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Szerinte egy hosszabb folyamat végén az államadósságban csapódhat le az ügy. Hogy mekkora lenne a nagyságrendje? Nos, szerinte 1-2 százalékkal növekedhet a GDP-arányos államadósság.
Annak egyelőre semmi jelét sem látni, hogy növekedtek volna az állampapírpiaci hozamok. Annyi azonban bizonyos, hogy az EU statisztikai szervezetével folytatott vita nem tesz jó Magyarország piaci megítélésének.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jó, hogy túl vagyunk két felminősítésen
Nagy szerencse, hogy már túl vagyunk két felminősítésen, s a várakozások szerint a harmadik nagy hitelminősítő is néhány héten belül befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar államadósságot – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.
Mint mondta, a történet nem új, és nem is várható a gyors lezárása. Sokkal valószínűbb, hogy nyúlik, mint a rétestészta, s majd egy hosszabb folyamat végén születhet döntés. Arról, hogy teljes mértékben konszolidálni kell az államháztartásba az Eximbankot, vagy sem. Az Eurostat álláspontja szerint inkább állami, mint piaci a szóban forgó adósság, míg a magyar fél szerint inkább piaci, mint állami.
Majd egyszer
Úgy tűnik tehát, hogy az állampapírpiaci hozamokban nem fog lecsapódni az ügy. Arra azonban joggal számíthatunk, hogy egyszer majd belerondít az államadósság mutatóba egy esetleges kedvezőtlen döntés.
