Nem enyhül a szorítás, újabb lesujtó adat a beruházásokról

2020 III. negyedévében a tárgyidőszaki fejlesztések volumene az előző év azonos időszakitól a nyers adatok szerint 12, az előző negyedévitől – szezonálisan kiigazítva – 2,1%-kal maradt el. A beruházások a legtöbb nemzetgazdasági ágban visszaestek, viszont a járványhelyzettel összefüggésben az egészségügyben közel duplájára nőttek. Ezen kívül még néhány, összességében kisebb súlyú területen, például a kereskedelemben (6,3%), az információ, kommunikációban (3,4%), a közigazgatásban (2,1%) is emelkedett a beruházási volumen. A fejlesztések visszaesését elsősorban a nagyobb létszámú vállalatok okozták, körükben főként a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok mérsékelték a beruházásaikat. 2020 első három negyedévében összességében 8,6%-kal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

2020 III. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

• A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 2,1%-kal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,4%-kal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2%-kal nőtt.

2020 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 12%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 16, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 6,2%-kal csökkent. Ez az előbbi két mutató esetében 2017 óta a legkedvezőtlenebb változás, ami az építési beruházások esetében leginkább a szűkülő uniós források következménye.
• A beruházási teljesítmény 55%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene nagymértékben – az előző negyedévit is meghaladóan – 18%-kal csökkent, amiben kiemelt szerepet játszott a járvány gazdasági hatásai következtében létrejött elégtelen piaci kereslet, valamint a korábbi időszakokban kiépült fölösleges szabad kapacitások. Ugyanakkor a beruházások 16%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések csupán kismértékben, 7,2%-kal maradtak el a bázisidőszaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek volumenének mérsékelt csökkenése következtében.

• A nemzetgazdasági ágak több mint felében kisebb lett a beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági beruházások közel negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (18%-kal) visszaestek. Ezen belül az alágak túlnyomó többségében jelentősen csökkentek a fejlesztések, kiugró mértékben a nagy súlyú járműgyártásban, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint a vegyi anyag, termék gyártása területén. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek révén néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipar és a gyógyszergyártás esetében.
• Szintén nagymértékben, 12%-kal csökkent a III. negyedévben a nemzetgazdasági beruházások 17,5%-át képviselő, második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye. A lakásépítések mérsékelt bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. logisztikai csarnokok) történő beruházások jelentősen visszaestek.
• A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási volumene csökkenésének üteme gyorsult (–26%), aminek elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése volt az oka. Emellett a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszaktól.
• Az államháztartás egyes területei eltérően járultak hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A 4. legnagyobb súlyú területen, a közigazgatásban – elsősorban a központi közigazgatási szervek beszerzései révén – 2,1%-kal nőtt a volumen. A járványügyi helyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén az egészségügyi szolgáltatások területén közel duplájára emelkedtek (98%) a beruházások. A művészet és szabadidő területén – elsősorban versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt – 36%-kal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások 21%-os visszaesése szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
• Az ötödik legnagyobb súlyú területen, a kereskedelemben nőttek a beruházások (6,3%), ahol a nagykereskedelemben és a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növelték a beruházásaikat.
• A hatodik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság beruházásai csökkentek (5,6%-kal), itt a nagyobb létszámú vállalatok többek között a belföldi gyártásból származó gépberuházásaikat is mérsékelték.
• Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően nőttek a fejlesztések. Jelentős mértékben nőttek a beruházások az energiaipar (48%) területén, elsősorban atomenergiával kapcsolatos fejlesztések révén. A tudományos és műszaki tevékenység beruházásai kiugróan növekedtek (31%), nagyrészt szolgáltatóközpontok magyarországi irodafejlesztéseinek köszönhetően. Az információ, kommunikáció területén a beruházások kismértékben szintén nőttek (3,4%), amiben szerepet játszott távközlési tornyok építése is.

A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása

* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.

Következő megjelenés: Beruházás, 2020. IV. negyedév – közzététel: 2021. március.