A tőzsdén fokozottan jelen van a bizonytalan politikai hangulat lenyomata, hisz az angol font dollárhoz viszonyított árfolyama olyan alacsonyan áll, mint két hónappal ezelőtt, így a britek – mint ínséges időkben az szinte törvényszerű – ismét a jól bevált aranyrészvények felé fordulnak, olvasható a cikkben.
Mitől függhet a bennmaradás?
A szoros szavazás kimenetelét néhány olyan – látszólag nem kapcsolódó esemény is meghatározhatja, mint például a Glastonbury fesztivál. A könnyűzenei fesztivál épp a szavazás előestéjén kezdődik és nagy kérdés az, hogy az itteni fiatalok fontosabbnak tartják-e a szórakozást, mint a szavazáson való részvételt. A brit fiatalok nagy része köztudottan a bennmaradásra szavazna, azonban hiányukban az igenek jelentős mértékben visszaesnének.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
További érdekes adalék az, hogy az angol labdarúgó válogatott szereplése is döntően befolyásolhatja az igenek, illetve a nemek alakulását. Amennyiben az angolok jól szerepelnek az EB-n, akkor nőhet az Unió melletti szavazatok aránya, rossz szereplés esetén nőhet a szkepticizmus és a „nem” szavazatok aránya is.
Ki léphet ki?
Emellett az angolokat olyannyira foglalkoztatja a kérdés, hogy azt is megnézték, hogy esetlegesen más országok – amelyek egyes esetekben a kilépéssel fenyegetőznek – ténylegesen elhagynák-e az Uniót. Felméréseik szerint Lengyelország semmiképpen sem hagyná el az Uniót az elkövetkező időszakban, hisz a lengyelek mintegy 70-80 százaléka unió-párti. Az sem elhanyagolható tény, hogy Lengyelország azon tagállamok egyike – Magyarországgal együtt – amely szinte a legnagyobb mértékben profitál az úniós pénzügyi alapokból.
Nem ennyire egyértelmű a helyzet Spanyolország esetében. A magas államadósság és a munkanélküliség miatt a spanyolok csupán 40-50 százaléka támogatja a bennmaradást – ez körülbelül olyan arány, mint Nagy-Britannia esetében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Franciaország is az euroszkeptikusok táborát erősíti. Legújabb felmérések szerint a franciák csupán 30-40 százaléka bízik még abban, hogy jobb lesz az életszínvonal az Unión belül.
A görögök esetében csupán a lakosság 20-30 százaléka unió-párti, azonban az idők folyamán már bebizonyosodott: kétséges helyzetben a görög kormány inkább elfogadja a segély-milliárdokat, minthogy véglegesen búcsút intsen az Európai Uniónak, hisz ez számára a biztos államcsődöt jelentené.
A britek igen gyakran hangoztatják azt, hogy többet fizetnek be az Unió közös kasszájába, mint amennyit onnan visszakapnak – azonban ez így van például Németország esetében is. Politikai elemzők mindenképpen bizakodóak, hogy a 23-dikai szavazás pozitív eredménnyel zárul, és Nagy Britannia uniós tag marad. Abban az esetben, ha a nemek győznek a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjára – Londonra – is nehéz idők várnak.
