A legfrissebb Regus Business Confidence Index eredményei szerint, amely 92 ország több mint 24 000 üzletemberének véleményét tükrözi, a bizalom csökkenése különösen a kisvállalkozásokat érinti a mind a fejlődő, mind a fejlett gazdaságokban. Ez azért különösen aggasztó, mert a kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorját. A legnagyobb nehézséget többek között a megfizethető hitellehetőségek és a kiegyensúlyozott bevételek hiánya okozza a válaszadók számára, mely rámutat a rugalmasan igénybe vehető üzleti szolgáltatások szükségességére.
A felmérés legfontosabb megállapításai a következők:
• Nemzetközi viszonylatban a bizalom szintje 2 százalékponttal 111-re csökkent, vagyis alig változott a hat hónappal ezelőtti helyzethez képest. Magyarországon 6 ponttal esett 2012 áprilisa óta, így 80 pont után jelenleg 74 ponton áll.
• A bevételnövekedésről beszámoló magyar vállalatok aránya fél év alatt 26 százalékról 22 százalékra csökkent, míg a profitot elkönyvelők aránya közel azonos maradt.
• A hazai kisvállalkozások és az újonnan induló cégek számára a következő tényezők jelentik a legnagyobb kihívást:
– értékesítés (61%)
– adminisztratív jellegű feladatok (46%)
– szakmai kapcsolatok kiépítése (39%)
• A magyar válaszadók szerint az alábbi kormányintézkedések jelentős segítséget nyújthatnának a kisvállalkozásoknak és az újonnan induló cégeknek:
– adókedvezmények biztosítása (75%)
– alacsony kamatozású kölcsönök nyújtása (67%)
– információs szolgáltatások (41%)
„Az áprilisi jelentés óta stagnálás figyelhető meg az üzleti bizalom terén, amelyhez jelentős visszaesés is társul egyes gyorsan fejlődő gazdasásokban” – mondta a felmérés eredménye kapcsán Christoph Volni, a Regus magyarországi vezetője. „Ez arra enged következtetni, hogy a mérséklődő kereskedelem az európai és a nyugati gazdaságokban, valamint az egyes országokra jellemző sajátos tényezők negatív hatással vannak a gazdasági életre. Különösen meglepődtünk azon, hogy a vállalkozók és a kisvállalkozások körében tulajdonképpen nem volt tapasztalható fejlődés. Jó hír lehet viszont, hogy a bevételnövekedést elkönyvelő vállalkozások aránya világszerte alig változott, a profitok pedig kis mértékben növekedtek.”
Christoph Volni úgy fogalmazott: „A válaszadók a likviditás javításának eszközeként az elérhető árú és rugalmas üzleti szolgáltatásokat nevezték meg, különösen a működési költségek terén, mint például az irodahelyiség, az adminisztratív támogatás és az értékesítés/marketing. A megkérdezettek 45 százaléka például arról számolt be, hogy a visszaesés idején az egyik legnagyobb terhet a rugalmatlan irodabérleti díjak jelentették. A rugalmas szolgáltatások révén a vállalkozások hatékonyabban működhetnek, valamint hitelfelvétel nélkül fordíthatnak pénzt befektetésekre egy olyan időszakban, amely nem kedvez a fedezetnyújtásnak.”
